2013. február 27., szerda

Kína-levél 394.sz.


Legyek és tigrisek. A Kínai Kommunista Párt novemberi, 18. kongresszusának befejezése óta az állampárti intézmények élén minden megújulásra került vagy kerülni fog. Méghozzá háborúban, amely a kongresszus alatt csak fegyverszünetet tartott! A KP marcangoló küzdelme legfeltűnőbb jele a korrupció elleni harc, amely a nomenklatúra klánjai között a leszámolás ürügyéül szolgál. Jan. 22-én a KP fegyelmi bizottsági ülésén (elvben ennek kell szervezni a korrupció elleni harcot) Xi Jinping, a rendszer új number one-ja megerősítette: «A párt egyetlen tagja sem követelhet magánérdekeinek elsőbbségét és privilégiumokat». Megígérte, hogy levadássza a «tigriseket» – az apparátus tartópilléreit – csakúgy, mint a «legyeket» – az alsóbbszintű kádereket. Így lehettünk tanui Li Jianguo bukásának, aki éppencsak bejutott a politikai iroda szűk, 25 tagú körébe… és egész sorozat különböző káderének, akik ingatlanügyekben machináltak… Meddig mehet a kampány politikai felforrósodás veszélye nélkül? Annál is inkább, mert Xi Jinping szerint «számosan vannak, akik felelőtlen kijelentéseket tesznek a párt politikai kérdéseit illetően, mások pedig úgy tesznek, mintha egyetértenének a Központi Bizottság döntéseivel, de valójában tűzfalként szolgálnak, és megint mások azt mondják és csinálják, ami éppen jónak tűnik számukra» (a Xinhua hivatalos ügynökség, jan. 25.). Utalva a Szovjetunió bukására, figyelmeztetett: «Egy nagy párt már eltűnt így egycsapásra!».
 
Semmi nem változik… Richard McGregor, a Financial Times pekingi irodája exfőnöke 2012 márciusában mondta: «A kínai kommunista rendszer biztos, hogy korrupt, rothadó, drága és gyakran hatástalan. A korrupció az adó szerepét tölti be, amely lehetővé teszi az újraelosztást a vezető osztály berkeiben. Eképpen tölti be a rendszer cementjének szerepét». A «Le Monde» (jan. 24.) felteszi a kérdést: «Az ellenhatalom felállítása nem vezet-e végül a KKP hatalmi monopólumának végéhez? Xi Jinping, híven saját óvatos reformátorságához, megpróbál, mint Teng Hsziaoping manőverezni az elit  különféle irányzatai között azért: "minden változzon, hogy semmi ne változzon”.» De lehetséges-e?
Az ország helyzete például valóban olyan, mint amilyennek a hivatalos statisztikák írják le? A Kínai Háztartások Pénzügyi Figyelője és a szecsuáni Pénzügyi és Gazdasági Egyetem decemberben felfedte, hogy a négy hónappal korábban publikált munkanélküliség az aktív városi lakosság körében 8 %-os, vagyis duplája a gyakorlatilag állandóan szereplő hivatatos 4,1 %-nak! («China Economic Review», janó 24.). Ugyanúgy jóval kisebbnek tüntetik fel, mint a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti jövedelmi különbséget. Ha hiszünk annak, hogy a vidéki állampolgárnak 2012-ben hivatalosan havi 80 eurós jövedelme volt, a minisztelnök Wen Jiabao vagyonát pedig 2,2 milliárd euróra becsülik, vagy azt nézzük, hogy a 70 leggazdagabb kínai képviselő 67 milliárd eurónyi bevételt mondhat magának, akkor az összehasonlítgatásnak nincs sok értelme…
 
Sztrájkok és a hivatalos szakszervezet. Három, szektorát és körülményeit tekintve teljesen más jellegű sztrájkról számolunk be lentebb. Egy dolog azonos bennük: a tömeges mobilizáció, a küldöttek választása és a hivatalos szakszervezet sztrájkellenes álláspontja ellenére a követelések csaknem teljes győzelme. A sanghajiShinmei Electric-nél filmezik, inzultálják, bántalmazzák a munkásokat, elbocsátással fenyegetőznek. A munkások hat napig fogva tartják a főnököt. A főnök bocsátot kér és visszavonja a rendszabályokat; a szakszervezeti elnök azt állítja, hogy az új szabályokkal csak a dolgozók véleményét szerették volna tudni!
Egy tartományi kormányzattól függő állami vállalat megsérti a munkakönyv «egyenlő munkááért egyenlő bér» elvét. Egy munkaügyi ügyvéd: «Ha a törvény tiltja is az azonos munkáért különböző bérek fizetését, ennek alkalmazása már egy másik história. A kulcskérdés, hogy a hivatalos szakszervezet hogyan viszonyul a kérdéshez» (a tartományi hivatalos szakszervezetek között vannak, amelyek ellenzik a munkaszerződések helyetti alacsonyabb bérű ügynökségi foglalkoztatást). He Yufeng, a szakszervezet elnöke megerősíti, hogy a vállalati pénzügyi vezetéssel együtt létrehoztak egy bizottságot, amelynek feladata, hogy készítsen tanulmányt a béreltérésekről, dolgozza ki a követeléseket szoros kapcsolatban állva az ACFTU szakszervezet felsőbb szintjeivel. Hozzáteszi: «A szakszervezetnek a lehető legjobban védenie kell a dolgozók érdekeit. Mégis, a kormány politikája, az “egyenlő munkáért egyenlő bért” érvényesülése a gyakorlatban nehéz.» Főleg He, a szakszervezeti elnök számára nehéz, aki az igazgató jobbkeze volt, mielőtt kinevezték erre a posztra – állítja egy munkásküldött.
 
Kommunikációs ügy. Közvetlen szakszervezetei elnökválasztás? A guangzhoui hivatalos ACFTU elnőke, Zhao Xiaosui bejelentette, hogy városában egy tucat vállalatnál 2013-ban közvetlen választással zajlanak a tisztújítások. Az országban ez lesz az első («China Daily», jan. 15). Vajon megoldást kínál-e a problémákra?
Arról is beszélnek, hogy a Foxconn – az egymillió munkást foglalkoztató nagyvállalat, ahol 13 fiatal lett öngyilkos három éve – szintén érdeklődik az «átlátszóbb» szakszervezeti választások iránt. A shenzeni Foxconn üzemében pedig a szakszervezet biztosítja az őrök és a munkacsapatvezetők munkáját. «Átlátszóbb» lesz? Visszatérünk rá egy későbbi Kína-levélben.
 
 
Három sztrájk apropóján
 
Egyenlő munka, egyenlő bér!
Egy állami olajvállalat «helyettesítő» dolgozói decemberben tiltakoztak amiatt, hogy az igazgatóság kényszeríteni akarja őket, egy kihelyező ügynökségen keresztül vállalhassanak munkát a Shaanxi Yanchang Petroleumnál. A cég 2010-ben a 200 legnagyobb hasznot elkönyvelt vállalat közül a 69. helyet foglalja el, teljes egészében a shaanxi tartományi kormány irányítása alatt áll. Nyilvánvaló, a szerződések megszüntetése és az ügynökségen keresztüli foglalkoztatottság alacsonyabb béreket jelent.
Az úgymond «helyettesítő» dolgozók választott küldötteivel folyt kollektív tárgyalások után az igazgatóság meghátrált, holott élvezte a hivatalos szakszervezet támogatását is, a munkásoknak nem kell kihelyező ügynökséghez fordulniuk. Emlékeztetőül csak annyit, hogy nagyon kevés állami munkás kap 5 ezer yüanos bért (600€), a «helyettesítők» pedig 1700- 2000 yüan között (240€). Van azonban egy közbeeső kategória is («China Labour Bulletin», jan. 21.), a kollektív vállalati munkásoké, akik 3000 yüan körül (360 €) keresnek, ha belevesszük a prémiumokat és a túlórákat is. Akkor miért is ne «egyenlő munkáért egyenlő bért»?
 
 
Köztisztasági dolgozók sztrájkja Kantonban
Guangzhou negyedeiben több mint kétszázan léptek sztrájkba béremelésért január közepén a hivatalos «China Daily» ( jan. 16.) szerint. Fizetésük gyakran nem éri el a minimálbért sem, a 1300 yüant (155€) és 2010 novembere óta várják ezer yüanos túlóra-kifizetésüket. Guangdong tartományi parlamenti ülését tehát egy szeméttel teli városban tartották meg.
Az önkormányzat kiadja az utcák tisztításának feladatát 18 magán alvállalkozónak. Egy 50 éves «migráns» utcaseprő panaszkodik:«Azelőtt 8 órában dolgoztunk, beleértve az ebédszünetet is. Most 9 órában ebédszünet nélkül!» («South China Morning Post», jan. 22). Hozzáteszi, hogy a főnök «az éves szabadságpénzt megkurtította, holott azt átutalták, és csökkentette a túlóradíjakat is». Egy másik elmondja, hogy kb 1400 yüant keres havonta, 2010 óta egyáltalán nem emelkedett a bére, «nem elég még a lakbérre és az élelemre se, mert ahhoz havi 1600 yüan kellene!»…
A «Nanfang Daily» (jan. 22.) írja, hogy a KP egyik vezetője vállalta, hogy az alvállalkozóknál eljár 10 %-os béremelésért. A hivatalos források beszélnek a prémiumok 400 yüanra vagy 20 %-os emeléséről is. A polgármester Chen Jianhua óvatos: közel 39 000 köztisztasági dolgozó sztrájkolt nemrég Panyuban, ott elértek, hogy a 16 év óta nem fizetett társadalombiztosításukat elismerjék… itt is választott küldötteik tárgyaltak.
 
 
Elzárás
Sanghajban egy japán elektronikai cég ezer dolgozója lépett munkabeszüntetésbe jan. 18-án az új igazgatósági intézkedések miatt (a japán tulajdonosok a múlt év végén eladták a Shinmei Electricet a kínai Daliannak). «Havi 2000 yüant se keresünk [240€], de 50-100 yüanos büntetést akarnak bevezetni, ha elkésünk vagy 2 percél többet töltünk a vécén!», mondja egy munkás. «Az új szabályzatban 49 ilyesfajta záradékot szerepeltetnek», mondja egy másik, hozzátéve, hogy a második késésnél már akár ki is tehetik az üzemből. A japán «Asahi Shimbun» napilap arról ír, hogy hiba esetén azonnal is elbocsáthatnak… Egy munkásnő arról beszél, mindenki tart a szolgálati időhoz fűződő kedvezmények elvesztésétől.
A sztrájkolók nemcsak eljuttatták követeléseiket az igazgatáshoz, hanem 18 japán és kínai  vezetőt el is zártak. Két napig tartott a karcer – amíg meg nem érkezett vagy 400 rendőr. A dolog úgy végződött, hogy a vezetők bocsánatot kértek és béremelést ígértek («SCMP», jan. 21.)
 
––––––––––––––––––––––––––––––––
 
 
 
Fogvatartás halottasházban!
Chen Qingxia yichuni lakos, miután hiába kérte a városi hatóságoktól, hogy avatkozzanak be férje családon belüli erőszakos cselekményeibe, Pekingbe ment meghallgattatásra még 2007-ben. Ott yichuni civlruhás rendőrök elrabolták és 18 hónapos munkatáborba «utalták». Amikor kiszabadult, ismét elkapták, egy volt halottasházban helyezték el éjjel-nappal figyelve. Kálváriája 3 évig tartott, a kínai rádió jan. 24-i riportjáig. («Ifjúsági napilap», «SCMP», jan. 25.).
 
Hivatalos számok: jövedelmek, bérek, migráns dolgozók
A Statisztikai Hivatal jan. 18-án tette közzé a 2012-es inflációval korrigált átlagjövedelmeket. A nettó jövedelem (amely a bérrel nem azonos) városi lakos számára 9,6%-kal emelkedett, eléri az évi 24 565 yüant, vagyis 2 000 yüan havonta (kb. 240€). Vidéki lakos csak évi 7 917 yüanos jövedelmet ér el, vagyis 660 yüan havonta  (kb. 80€), annak ellenére, hogy 10,7%-kal nőtt.
Ami a béreket illeti, a városi dolgozóknak 12,5%-kal, a vidékieknek pedig 16,3%-kal növekedett. Vigyázat! Vidéki dolgozónak számítanak a «migráns» dolgozók tömegei, akik városban dolgoznak, de szülőhelyük szerint vannak bejegyezve, így van lakóhelyük vidéken, s nincs lehetőség ennek megváltoztatására. Bérük 11,8%-kal nőtt átlagosan.  262,6 millió dolgozóról van szó, közülük 163,3 millió dolgozik saját tartományán kívül. Közel 100 millió bejegyzett lakóhelyétől viszonylag nem messze dolgozik a nyugati és központi új fejlesztéseken, ahol a minimálbér gyorsabban nőtt és a partvidékihez mért különbséget csökkenti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.