Hírek és vélemények

 

A kormány által meghirdetett (a víz-, a csatorna-, a szennyvíz-elvezetési, a szemétszállítási, a palackosgáz- és a kéményseprési díjak) rezsicsökkentését

–      természetesen kitörő örömmel kell fogadni, mivel az minden háztartás számára kedvezményt jelent.

–      nem muszáj azonban akkora halleluját kiáltani, mivel az minden háztartás számára könnyítést jelent! Azoknak is, akiknek nem is volna igazán szükségük rá…

–      szépséghibája a késedelem, merthogy a befizetetlen rezsiszámla-tartozás összege 76,5 milliárd forint 2013 januárjában…

–      Na meg: «Ma voltam a boltba és a kenyér árát felemelték! A teljes kiörlésű kenyér ára 30%-kal lett drágább,a fehér kenyérért meg 25%-kal kell többet fizetni! A többi pékárut már nem is kérdeztem, mert nem tudom úgysem megvenni. Érdeklődésemre, hogy miért lett drágább a kenyér, azt válaszolták: megkapták az energiaszolgáltatóktól az áremelkedésre vonatkozó levelet, és már nem tudják lenyelni ezt az összeget!».

–      És: «Ha kisebb a bevétel, bezár néhány ügyfélszolgálati irodát, nem tartja karban a hálózatot. Adóforintokból fogják kipótolni. Csökken az áfabevétel, embereket küldenek el, vagy csak egyszerűen kisebb bért fizetnek, nem ruháznak be, csökken a késztetés az energiatakarékosságra, nő a beruházás megtérülési ideje, emelik a közületek által fizetendő díjat, nő az iskolák, óvodák, közintézmények  költsége (több állami támogatás kell), nő a cégek kis- és középvállalatok költsége, csökken a nyereség, viszik a céget Romániába.»

 

Szóval úgy vagyunk, mint Mátyás király meséjében a lány: hoztam is valamit, meg nem is…

De az mindenképpen felmerül az emberben, hogy ha az európai szerződések a deficit és az adósság mérséklésére köteleznek, a tőke terhei csökkentik, a munkaerő árát alacsonyan kell tartani a versenyképesség jegyében – akkor hogyan lehetséges megoldani, hogy ne a dolgozók terhei nőjenek?