Az ipar romjain

http://hvg.hu/gallery/f90e31f8-cdeb-4b1b-b49e-6c424591ca9f

Már a közmunkáért járó 47 ezer forintos bér is elérhetetlen álom számos borsodi munkanélkülinek. Az Ózd melletti Farkaslyuk községben a szerencsésebbeknek is csak 1-2 hónapra jut egyszerre közmunka, az év nagy részében sokan ingyen dolgoznak, remélve, hogy ha "bizonyítanak", később jobb eséllyel juthatnak újra közfoglalkoztatáshoz. Reményt a közeli bánya újranyitása jelenthetne, de ehhez többmilliárdos állami támogatásra lenne szükség.

"December és március között a legrosszabb a közmunkásoknak, gyakorlatilag meghal a falu. Februárban már senkinek nem jutott munka, a legtöbb közmunkás ingyen dolgozik, hogy lássák a szorgalmát és később jobb eséllyel jusson újra álláshoz” – mutatta be a Farkaslyukon élő közmunkások helyzetét az Ózd melletti község alpolgármestere. A borsodi faluban közel 270, többségében roma lakos végez közmunkát, egyszerre azonban alig 30 embert tud alkalmazni az önkormányzat. Őket is egyhuzamban legfeljebb 1-2 hónapig veszik fel. A többségnek az év nagy részében be kell érnie a szociális segélyként kapott 22 800 forinttal. Sokaknál hamarosan lekapcsolhatja a szolgáltató a közműveket, másoknál már nincs áram és vezetékes víz; van, akit a kilakoltatás fenyeget, és inkább koplal, hogy fizetni tudja a lakáshitelt. „Három napig kibírja az ember evés nélkül, de a negyediken már inkább elmegy lopni” – mondta az egyik általunk megkérdezett közmunkás.

… Az önkormányzat is mélyszegénységben él és nincs kerete a közmunkások fizetésére. Ráadásul a farkaslyuki közmunkásoknak nincs lehetőségük termelő, munkahelyteremtő munkát végezni. Az alpolgármester elmondása szerint korábban pályázatot nyújtottak be, hogy a közmunkások utcai padokat készítsenek, amelyeket más településeknek és magánszemélyeknek adtak volna el, némi bevételre szert téve. Az Ózdon található munkaügyi központ azonban ezt elutasította.

Közmunkanélküliség

A közmunka intézményének egyébként már 2010 előttről vannak hagyományai a településen. 2008-ban a falu pályázatot nyert, amely lehetővé tette, hogy az önkormányzat gyakorlatilag az összes állástalant foglalkoztassa az akkori szociális segélynél magasabb, átlagosan 60-65 ezres bérért. A mostaniakhoz hasonlóan az akkori közmunkások is infrastrukturális beruházásokban vettek részt, emellett felállt egy a közrendre vigyázó faluőrség is. A kormányváltással ennek a programnak vége szakadt, Farkaslyukon is a Fidesz-kormány országos közmunkaprogramja érvényesült – ez ebben az esetben jóval kevesebb állami támogatást és munkahelyet eredményezett.

„Bármilyen munkát elvégeznénk, nem akarunk segélyért sorban állni – mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó közmunkások. Szerintük a faluban nagyon kevesen vannak, akik „csak felvennék a segélyt, elinnák, aztán mennének lopni”, a többség azonban az év nagy részében így is csak a 23 ezres szociális segélyhez jut hozzá. A helyiek között nagyon komoly versengés alakult ki a legalább minimális fizetést jelentő közmunkás állásokért: vannak, akik az év nagy részében ingyenmunkát vállalnak, hátha több eséllyel kapnak közmunkát, ha előre bebizonyítják a szorgalmukat. Mások havonta többször elgyalogolnak a 6 kilométer távolságra lévő ózdi Munkaügyi Központba, munkalehetőségek után érdeklődve. …

A közmunkás állásokról a közgyűlés dönt, ekkor határozzák el, ki az az átlagosan 20-30 ember, aki a 270 közmunkás közül 1-2 hónapig dolgozhat, legfeljebb 47 ezer forintért. Az utóbbi időben viszont a faluban nem volt lehetőség nyolcórás munkát vállalni, így a többség jobb esetben is 35 ezret vihetett haza 6 órai munkáért. Mivel a rendelkezésre álló minimális összeget a lehető legtöbb felé kell elosztani, előfordult, hogy a valamivel magasabb szakmunkásbér helyett csak a segédmunkásoknak járó összeget fizették ki például kőművesmunkáért is. A közmunkára kiválasztottaknak „behívót” küldenek, amellyel másnap reggel meg kell jelenniük az önkormányzatnál, ahol rövid munkavédelmi oktatás és alkalmassági vizsgálat után megkapják a szerszámaikat és elkezdhetik a munkát.

… Feketemunkát végeznének, már ha lenne. A környéken gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amely akár ilyen lehetőséget is kínálhatna. Farkaslyukon gyakorlatilag semmi lehetőség nincs a kiemelkedésre, munkahelyet csak egy kisebb varroda és egy fecskendőgyár jelent, amelyek negyven, illetve harminc embert foglalkoztatnak, a lakosok többsége a közeli városokba, főként Egerbe és Ózdra jár be dolgozni. A kevés fiatal helyzete szintén kilátástalan – a legközelebbi iskola 6 kilométerre, Ózdon található, buszra viszont keveseknek van pénze, az egyetemi, főiskolai tanulmányok valamelyik közeli intézményben pedig gyakorlatilag elérhetetlennek tűnnek, amikor a falu elhagyása is luxusnak számít. A községben nincs kultúrház, könyvtár, mozi, egyedül egy kocsma jelenti a szabadidős lehetőséget – persze ez sem sokat, mert a közmunkások többségének a legalapvetőbb szükségletekre sincs pénze. … Az önkormányzat korábban pályázott arra, hogy a közmunkásoknak vetőmagot, élő állatokat adjanak, amelyet elutasítottak arra hivatkozva, hogy a Bükk völgyében fekvő falu „nem alkalmas mezőgazdasági tevékenységre”. Jövedelem-kiegészítésre a közmunkásoknak így gyakorlatilag semmi lehetőségük nincs. Télen sokan próbálnak a tüzelővel spórolni úgy, hogy a falu mellett kutatnak szén után – bár ez elvileg tilos, a rendőrök általában nem szólnak rájuk, hiszen rosszabb lenne, ha ehelyett fát lopnának a közeli (már így is részben letarolt) erdőkből.

Reményt egyedül a szénbánya újraindítása jelenthet. Január 11-én jelképesen újranyitották a rendszerváltás után bezárt szénbánya egyik tárnáját, a napokban elkezdődött felmérésen azonban kiderült, ezek rosszabb állapotban vannak, mint gondolták. Bár a tárnákat a bánya bezárásakor elvileg lezárták, azokba később mégis betörtek, ellopták a rézdrótokat és más ott hagyott felszereléseket. Sok helyen hiányoznak a sínek, a kitermeléshez szükséges gépeket pedig valószínűleg Magyarországon már nem is lehet legyártani.

A termelés újraindításáról állítólag hazai és kínai befektetők is érdeklődnek, helyiek szerint azonban milliárdos állami támogatás nélkül nem oldható meg az újranyitás. Farkaslyuk korábban tipikus bányászváros volt, a helyiek nagy része bányászként dolgozott, ma is láthatók az egykori bányászokat kiszolgáló öltözők, ebédlők, amelyeket az önkormányzat újra beindítana, amennyiben ismét elindul a kitermelés. Az esetleges újranyitáshoz nemcsak a bánya felújítására lenne szükség, de a helyiek átképzésére is. Már csak kevesen tudnának bányászként elhelyezkedni azok közül, akik 89 előtt a tárnákban dolgoztak, a most munkaképes embereket tömegesen kellene kiképezni, ha helyi munkaerővel indítanák újra a kitermelést. A helyiek ennek ellenére nagy reményeket fűznek a bánya újranyitásához...