"Az éhségsztrájk – küzdelem minden palesztin méltóságáért és szabadságáért"

A zsidó, nagy tudású szocialista és anticionista Ilan Pappe a közelmúltban azt írta, hogy szívósságát illetően a palesztin nép szülőhazája olajfáihoz hasonlítható.

Április 17-én kezdődött az izraeli börtönökban az az éhségsztrájk, amit a Fatah vezetője, Marwan Barghouti kezdeményezett. Az Addameer, a politikai foglyok jogaiért küzdő palesztin szervezet szerint a múlt évben a politikai foglyok száma több mint 6500  volt, közöttük 300 kamasz, 61 nő és 24 újságíró. Tel-Aviv hadseregének megtorló akciói  a megszállt területeken olyan kegyetlenné váltak, hogy egyetlen nap sem telik el anélkül, hogy néhány palesztint, rendszerint fiatal fiút és lányt, ellenállással vagy fenyegető magatartással vádolva ne «vonnának ki a forgalomból».

Az utóbbi hónapok során megemelkedett az izraeli hadsereg, a Tsahal letartóztatásainak száma és megtorló intézkedései szaporodnak, míg a palesztin biztonsági szolgálat részéről Abu Mazen kísérletet tett arra, hogy megnyerje az új amerikai elnök, Donald Trump, Izrael barátjának kegyeit és elnyerje a nemzetközi alapoknak a Palesztin Hatóságok számára elengedhetetlenül szükséges segítségét.

A Tel-Aviv-i hatóságokkal való összejátszás vezetett az utóbbi helyhatósági választások bojkottjához - Ciszjordániában – minden politikai erő részéről (Palesztin Felszabadítási Front, a Hamas, az Iszlám Dzsihád és a Demokratikus Front), amelyek már nem azonosítják magukat a Palesztin Hatósággal és fő pártjával, a Fatahhal. 

A múlt hónapban a 2000-es Intifada történelmi vezére és a Fatah nomenklatúrájának alapból ellensége, Marwan Barghouti (pártja összes letartóztatottjával együtt) kezdeményezte az éhségsztrájkot a végsőkig a börtönkörülmények megjavítása érdekében. A tiltakozás alapvető követelése a letartóztatottak látogatására, egészségükre, védelmükre, a bebörtönzött nőkre és az "admisztratív letartóztatások" limitálására vonatkozik.

Az adminisztratív fogva tartás ténylegesen a megtorló eszközök egyike, amelyet az izraeli megszállók mindig a palesztinok önkényes bebörtönzésére alkalmaztak. Tel-Aviv a hadsereget használja arra, hogy a palesztin foglyok vád és igazságszolgáltatás nélkül letartóztatásban maradhassanak egytől hat hónapos időtartam erejéig, amely limit nélkül megújítható.

A sztrájk az összes izraeli börtönt és több mint 1500 fogolyt érinti. Az FPLP  (palesztin baloldal) foglyai is támogatják, az utóbbi napokban pedig a Hamas foglyai is. A két párt eredetileg nem állt Barghouti kezdeményezése mellé, mert "a küzdelem szélesebb koordinációját kérték, hogy azt minden politikai fogolyért az összes palesztin magáévá tegye" (Sa’adat, az FPLP titkára szerint, aki 2006 óta ül börtönben).

Az FPLP hivatalos kommünikéjében bejelentette minden tagjának mozgósítását, mert "a tiltakozás az összes emberi joggal szembeni izraeli megszállás, a gyarmati praktikák elleni tiltakozás". A sztrájk egyfajta "forradalom" vagy erőszakmentes harc formáját képezi, a ‘70-es, ‘80-as években is gyakorolták a palesztin politikai foglyok a polgári alapjogok elérése érdekében.

A Hamas központi bizottsága pedig deklarálta, hogy "vezetői és letartóztatott tagjai részt vesznek az éhségsztrájkban más foglyokkal látván, hogy a tiltakozás nemzeti harc jellegét ölti". Ismail Haniyeh, a Hamas politikai vezetőjeként már a kezdetkor megerősítette, hogy "támogatja a börtönökben folyó harcot" és ultimátumot intézett az izraeli hatóságokhoz a követelések elfogadásáért a 2014-es gázai invázió alatt elfogott 2 izraeli katonáért cserében. 

A tüntetések száma jelentősen megemelkedett e hónapban, sit-in és aktivista tiltakozások folynak a "méltóságért való harc" jegyében a nyugati nagyvárosokban és a Közel-Keleten a foglyok melletti szolidaritásképpen. A szolidaritás hangjai azonban az arab kormányok csendjébe ütköznek, ideértve még az Arab Ligát is.

A közelmúltban a Hezbollah főtitkára, Hassan Nasrallah beszédében provokatív módon fel is tette a kérdést, "hol állnak az arab államok, a Liga a palesztin foglyok tiltakozásának támogatásában?". Beszédében szintén megismételte, a síita párt, annak vezetői támogatják a palesztin ellenállást. A megszállt területeken a tiltakozások egybeesnek a Nakba 69. évfordulójával, szinte mindennaposak és gyakran a palesztin rendőri erők is megtorolják. 

Több hetes magánzárkában töltött idő után Marwan Barghouti láthatta ügyvédjét. Levelében leírta a fogva tartás viszontagságos körülményeit (alvásban akadályozás, folyamatos zajok, rossz higiénés viszonyok) és megerősítette, hogy folytatja a tiltakozást annak ellenére, hogy 12 kilót vesztett, "egészen addig, míg a foglyok követelései nem teljesülnek". Hozzátette, hogy az étel mellett a vizet is vissza fogja utasítani. Ahmed Sa’adatra, az FPLP vezetőjére is regresszív intézkedéseket mértek, Ramon börtönében magánzárkába tették. Egyik nyilatkozatában azt mondta, «folytatni akarja a sztrájkot annak győzelméig, mivel ez a tiltakozás a szabadságért és méltóságért folytatott harc példája minden palesztin számára». 

A Yediot Aharonot izraeli napilap bejelentette, hogy a Netanyahu-kormány a sztrájkolóknak táplálék-kiegészítők és gyógyszerek erőszakos adagolását tervezi. Már korábban is megtette, mielőtt a Vörös Kereszt jelentette az esetet.

Forrás: Contropiano

http://www.investigaction.net/la-greve-de-la-faim-est-un-combat-pour-la-dignite-et-la-liberte-de-tous-les-palestiniens/#sthash.HjXyP44I.dpuf