2012. április 17., kedd

Munkás Hírlap


Munkás Hírlap
Nemzetközi munkásmozgalmi információk – 8. sz.
 2012. ápr. 14.

Az utóbbi évtizedek jellemzője Magyarországon az óriási elszegényedés, a lakosság 30 %-a a szegénységi küszöb alá került. Több mint 20 éve, hogy minden kormány, álljon az a magát baloldalinak tartó volt nomenklatúrából, mint Gyurcsány, vagy a jobboldali Orbán, az IMF és az Európai Unió diktátumára folytatta a privatizációt, a közszolgáltatások leépítését (reptér, Malév, tömegközlekedés, Posta, kózházak, egyetemek, iskolák, stb.). Utóbbiakat most adják át a magánszektornak vagy az egyházaknak… Társadalmi összeomlással ér fel a bérek és a nyugdíjak csökkenése. Orbán esküdözik, hogy Magyarország ellenáll az IMF és az Unió parancsainak. Ezzel szemben mi a valóság? Az Unió alapvető igényeit tökéletesen teljesíti. Ugyanúgy, ahogy Athénben a görög állam volt miniszterelnöke, a szocialista Papandreu is eleinte ellenállt a trojka (IMF–EU–Európai Központi Bank) követeléseinek és népszavazást javasolt. Aztán lemondott, nem lett referendum. Ma pedig: a minimálbér 22 %-kal csökkentették, a nyugdíjakat visszavetették és a közszférában 150 ezer munkahelyet szüntetnek meg. A víz-, villanyszolgáltatást, vasutat teljes mértékben privatizálják.



Az új európai szerződés
Ilyen előzmények után a legnagyobb diszkréció mellett 2012. márc. 2-án Brüsszelben az Európai Unió 25 országának államfője aláírta a fiskális paktumot (hivatalosan: Szerződés a Gazdasági és Pénzügyi Unión belüli Stabilitásról, Koordinációról és kormányzásról).
Az 1993-ban hatályba lépett Maastrichti Szerződés és az 1997-es Stabilitási és Növekedési Paktum már tartalmazták, hogy a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3 %-ánál,  az államadósság pedig a GDP 60 %-ánál. A dolgok azonban nem így mennek: az EU tagországainak többsége meghaladta az előírt szintet, a tőkés rendszer általános válsága, a dolgozók ellenállása miatt  az egymást követő kormányok nem tudták teljesíteni a számukra előírt követelményeket. Ezért született meg a fiskális paktum, hogy a nemzeti alkotmányokban „aranyszabályként” kőbe vésse ezeket és a bankoknak és  nagyvállalatoknak nyújtott segítséggel mértéktelenül felfújt „közadósságok” visszafizetésére kötelezzen.
Minden aláíró országnak (eleddig csak Nagy-Britannia és Csehország nem tette meg) ratifikálnia kell a szerződést, így ezeket a feltételeket muszáj vállalniuk.


Főbb cikkelyei
        Engedélyezett deficit : 0,5 % (3.cikkely, 1. §, a) és b) pont)
Már a maastrichti szerződés is csak a GDP maximum 3 %-os hiányát engedélyezte a tág értelemben vett közkiadások terén, ezután azonban «középtávon», azaz 2-3 éven belül  csak 0,5 %-os lehet. 675 milliárd forinttal többet kell megtakarítani minden évben, ami összegszerűen annyi, mint a társadalombiztosítás teljes költségvetése.

Ezért szükséges a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás finanszírozása elleni antireformok sorozata.

        Az ezt meghaladó hiány «automatikus korrekciós mechanizmust» von maga után (3.cikkely, 1. § e) pont)
A hiány megállapítása után önműködően kiigazitó eljárás lép életbe a kiadások mérséklésére. Ez azt jelenti, hogy csökkentik a fizetéseket a közszférában,mérséklik a nyugdíjakat, szociális juttatásokat, „takarékoskodnak” az orvosi ellátáson, oktatáson, kultúrán, közösségi közlekedésen, stb. a görögországihoz hasonló sokkterápiával. A szerződés tartalmazza, hogy az Európai Bizottság fogja pontosítani a „megvalósítandó korrekciós intézkedéseket” a „nemzeti parlamentek teljes elismerése mellett”. Ez a kitétel mélységesen cinikus, hiszen pontosan az ellenkezője az igaz, a nemzeti szuverenitást tagadva gyámságot hoz a tagállamok számára.
        «Aranyszabály» minden alkotmányban (3. cikkely, 2. §)
Egy éven belül minden aláíró tagország köteles alkotmányába, alaptörvényébe foglalni a hiány drasztikus mérséklését (ezt a magyar kormány jóval korábban megtette).  Ez, a kormánynak adott felhatalmazás olyan jogot ad a politikai, társadalmi élet minden területén, mely minden dolgozói érdek ellen hat (munkahelyek megszüntetése, bér- és nyugdíjcsökkentés, közszolgáltatások leépítése, stb.). Mindez hosszú időre aláaknázza a társadalmi békét, kihívja a dolgozói szervezetek, önkormányzatok, intézmények ellenállását, sőt, megköti a jövőbeli törvénykezés kezét is,  bármilyen politikai színezetű kormány is jusson hatalomra!
        Az államadósság évenkénti 5 %-os csökkentése (4. cikkely)
A Maastrichti Szerződés feltételeinek súlyosbításáról van szó, mivel ahhoz, hogy az államadósság az előírt 60 %-nyi GDP arányos értékre mérséklődjön, „az adósságot évi átlagos egyhuszad részével” kell erőltetett ütemben csökkenteni. Ez pedig Magyarország esetén évi 1300 - 1400 milliárd Ft-os összeget jelent  (körülbelül tízszeresét annak, amit a kormány közmunkákba akar invesztálni).
        «Strukturális reformok» az Európai Bizottság felügyelete alatt (5. cikkely)
Új elem a szerződések történetében, hogy minden szabálysértő államnak létre kell hozni a Bizottság felügyelete alatt egy „költségvetési partnerséget” a strukturális reformok megvalósítására. A következményeket ismerjük Görögország, Írország, Spanyolország példájából: köztisztviselők bércsökkentése, nyugdíjak megcsonkítása, munkanélküli ellátások korlátozása, minimálbér leszállítása, munkaszerződések deregulációja,  a Munka Törvénykönyv átalakítása és a kollektív szerződések eltörlése a nagyvállalati érdekeknek megfelelően, stb. Meg nem felelés esetén a bírság összege elérheti az ország GDP-jének 1 %-át.
        Az Európai Bíróság birságol (8. cikkely)
A Bizottság vagy egy másik tagállam feljelentése alapján az EB mulasztást állapíthat meg az „aranyszabály” betartásában, ebben az esetben a GDP 0,1 %-át elérő bírságot róhat ki. Az EB tehát a nemzeti intézmények feletti mindenhatóságával felülbírálhat akármilyen nemzeti intézkedést.



Az Európai Stabilitási Mechanizmus nevű szerződés, mely az eurózóna tagországaira vonatkozik, az euró megerősítését hivatott szolgálni. Ez, az IMF-hez hasonló intézmény szintén a nemzetek felett, de azok pénzeszközeivel kíván hatni a «bajban levő» országok esetében. Olyan szerv igazgatja, melyet senki nem választott, de mégis 700 milliárd euróval akar a bankok és a pénzügyi világ segítségére sietni az államokat még inkább eladósítva. Az egész szerződésrendszer arra szolgál, hogy az agonizáló tőkés  rendet mentse a dolgozók kontójára.



Miért hajtogatja Orbán minden nyilatkozatában EU- és IMF-ellenességét? Miért nem hallunk semmit a fiskális paktumról? Miért nem mondja ki, hogy ez a szerződés a közvetlenül eőírt strukturális reformokat jelenti?

Romániában, Görögországban, most pedig Spanyolországban 17 millió dolgozó kezdett általános sztrájkba az európai direktívák ellen, amelyek a munka törvénykönyvét hatályon kívül helyezték. A szakszervezetek vezetése jól tudja, ha az «aranyszabály» bekerül az alaptörvénybe, akkor a bér- nyugdíj-, munkahelyek követelése, a privatizáció ellen harc alkotmányellenessé válik…


Egységet a szerződés ellen!
Nemet az új európai paktum parlamenti elfogadására!







Kik vagyunk? A Munkás Hírlap szabad kiadvány. Munkásaktivisták, szakszervezeti tagok kiadványa, akik harcolunk a termelőeszközök magántulajdona ellen, a kizsákmányolás ellen, az IMF és az Európai Unió ellen a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért. Harcunkat a magyar munkásmozgalom folytonosságához kapcsoljuk, céljaink megvalósításáért e keretek között küzdünk - ahogy azt elődeink tették 1919-ban, 1956-ban.
Internacionalisták vagyunk, az összes nemzet, nemzetiség egymás közötti egyenlőségét a nemzeti kisebbségek egyenjogúságára alapozva követeljük. Éppen ezért a munkáshatalom és a demokrácia elvéért szállunk síkra, a Dunamenti és Balkáni Föderációért, szabad népek szabad Európájáért, a szabad világ tagjaként.
Arra törekszünk, hogy az útról és eszközökről szabad vita jöjjön létre, melynek segítségével a tömegek meg tudják találni a kivezető utat abból a zsákutcából, amelybe az imperializmus és intézményei taszították őket.
Lapunk nyitva áll valamennyi dolgozó, aktivista előtt, akik célja hasonló: harc a privatizáció ellen, a munkához, az
oktatáshoz, az egészségvédelemhez, lakhatáshoz, stb. fűződő jogokért.
Megjegyzéseiteket, állásfoglalásaitokat várjuk.

Megjegyzéseiteket, állásfoglalásaitokat várjuk. Email-cím: somijudit@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.