Magyarország háborúban

Különböző nemzetközi műveletekben a Magyar Honvédség katonái három kontinensen, 14 országban 17 helyőrségben szolgálnak. A legtöbben az afganisztáni misszióban teljesítenek szolgálatot (mintegy 400 fővel), de Koszovóban (245 fő) és Bosznia-Hercegovinában (163 fő). A Ciprusi Békefenntartó Misszióban 84, a Sínai-félszigeten 33 magyar katona vesz részt, de különleges helyszíneken (például Nyugat-Szahara, Grúzia, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Libanon) is «képviselik hazánkat» pár fővel a magyar katonák, Irakban a NATO kiképző missziójának is akad három magyar tagja. Ezek a «missziók» nem tegnap, a Fidesz-égisze alatt kezdődtek.

Ami ma kezdődik, az a Maliban indított fegyveres akcióban való részvétel.

Megjelent az Európai Unió mali missziójához való magyar katonai hozzájárulást engedélyező kormányhatározat a Magyar Közlöny legfrissebb számában. A dokumentum szerint "a kormány Magyarország uniós tagságából folyó kötelezettségeinek teljesítése érdekében, az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája megerősítéséhez való nemzeti hozzájárulásként, az Európai Unió Tanácsának döntése alapján" engedélyezi a magyar katonák az Európai Unió mali kiképző műveletében (EUTM Mali) való részvételét. A kormány döntése alapján a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 15 (váltási időszakban legfeljebb 30) emberrel járul hozzá a misszióhoz. A magyar szerepvállalás a művelet mandátumában meghatározott ideig, de legfeljebb 2014. május 18-áig tart - rögzíti a határozat, megjegyezve, hogy ezen időtartamba a kitelepülés és a visszatelepülés időtartama nem számít bele. (Forrás: MTI | 2013. március 08.) Az EUTM Mali feladat végrehajtására mintegy 555 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány, április elején a magyar katonák is csatlakoznak a misszióhoz.

Pedig igaz, hogy egyik háború, megszállás nem szolgál magyar nemzeti érdekeket. Egyedül arra szolgál, hogy hazánk a nagyhatalmi érdekeknek megfeleljen; ahhoz adjon segítséget,hogy olyan káosz legyen ezekben az országokban, melynek a dolgozók és a népek lesznek egyedüli vesztesei. A Szahel minden nemzete veszélyeztetett a háború kiszélesedése, törzsi diszlokációja és a terrorizmus által – eközben a katonai intervenciót támogató összes országban a szociális költségeket lefaragják, a közszolgáltatásokat szűkítik, az oktatásból, egészségügyből fenntartásukra szolgáló összegeket kivonják, adókat emelnek folyamatosan. Belső háború is folyik a dolgozók ellen, minden nép vesztes.

Hogy pontosan mibe kerülnek a magyar katonai «missziók», azt nem lehet tudni. 2012-ben a szlovák államnak 46,7 millió eurójába került, hogy többszáz szlovákiai katona, rendőr és szakértő vett részt a szolgálatokban. Nincs okunk azt feltételezni, hogy Magyarország kevesebbet költött.

A magyar «baloldal» ismét nagyokat hallgat. El van foglalva a hatalom visszafoglalása érdekében. De vajon ha visszatér a kormányzásba, lesz-e változás?