2013. március 26., kedd

Nemzetközi információk






 
Nemzetközi információk
 

Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése
 

117. sz. (486) –  2013. márc. 22.

 


 
Az Európai Munkáskonferencia küldötteinek felhívása,

Tarragona (Spanyolország) 2013. márc. 15-16-17.

 

Aluírottak, 13 országból (1) érkezett, a munkásmozgalom különböző szakszervezeteihez és politikai szervezetekhez tartozó munkásaktívák, felelősök feleltünk spanyol társaink meghívására, miszerint «szabad vitát folytassunk egyetlen céllal, hogyan tudjuk saját országunkban összehangoltan elhárítani azokat az akadályokat, melyet egységünk előtt állnak. Az Európai Unió és trojkája gyilkos programjai és szerződései megsemmisítését! A trojka diktatúrája ellen!»

 

A konferencia a spanyol államban ült össze, ahol az aktív lakosság 27 %-a munkanélküli (a fiatalok esetében több, mint 50 %), ahol a köztisztviselők bérét 30 %-kal csökkentették, ahol a kórházaknak már nincs lehetőségük a normális működésre, ahol minden nap dolgozók családjainak ezreit lakoltatják ki. Ezt a helyzetet, a küldöttek egyhangú meglátása szerint a trojka  már előkészítette minden nép számára, ezt a legrövidebb időn belül meg kell akadályoznunk.

 

Széleskörű és szabad vita folyamán arra a megállapításra jutottunk, hogy új korszak áll előttünk, az európai népek, az európai munkásosztály ellentámadásának sürgető és szükségszerű előkészítése.

 

A legfőbb munkáskonföderációk vezetésének egységes felhívására általános sztrájkok és óriástüntetések során sokmillió ember ment az utcákra Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, stb. azért, hogy követelje kormányától annak a döntésnek a visszavonását, melyet az Európai Unió, az IMF és az Európai Központi Bank diktátumainak végrehajtása jelent;

 

A görögországi febr. 20-i sztrájk után a dolgozók ismét tömegesen feleltek a GSEE és az ADEDY szakszervezeti szövetségek hívására, a trojka követelése, a kollektív szerződések és az erőszak igénybevétele ellen, mellyel Samaras kormánya az athéni metródolgozók nyolcnapos sztrájkját akarta megtörni;

 

Bulgáriában ez év februárjában győzött a soktízezres tüntetők tábora, amely elutasította az elektromos szolgáltatás privatizálását, ahogyan egy évvel korábban romániai testvéreik is így tettek;

 

Febr. 23. - márc. 2. között egész Spanyolországban, Portugáliában minden városban milliónyi dolgozó és állampolgár özönlötte el az utcákat, tereket, hogy kimondják: «Ki innen a trojkával!». Portugáliában mindenütt felhagzott az 1974-es szekfűs forradalom dala, a «Grandola, Vila Morena»;

 

Olaszországban a választások nyilvánvalóvá tették azt a politikai zsákutcát, amelybe Mario Monti vezetett, a Gonden Sachs volt igazgatója, a trojka utasításait, a szigorítást, a deregularizációt, a köztulajdon privatizálását, az állam lebontását híven végrehajtva;

 

Andalúziai szakszervezeti aktivista társunk szájából hangzott el tanácskozásunkon:

 

«Hogy kerültünk ide? Hogy a spanyol állam népei beletörődnének a költségvetési megszorításákba? Szó sincs róla, ellenkezőleg! Legalább 3 éve ellenállnak, Zapatero 2010 májusi első kiigazításiprogramja óta kimutatják, hogy készek a harcra. Mi az, ami hiányzott és ma is hiányzik?

Magam is küldött voltam szakszervezeti szövetségem kongresszusán, ahol főtitkárunk kijelentette, túl sokat mobilizáltunk, s nem «egyezkedtünk» eleget.  Ez magyarázná, hogy miért kapott minden egyes megmozdulás és általános sztrájk után a kormány fegyverszünetet?

 

Nem lenne itt az ideje levonni a konzekvenciát az úgynevezett «társadalmi párbeszédekből», amellyel az Európai Unióhoz akarják kötni szervezeteinket (2)?

Keresnünk kell a «megegyezést» ezzel a korrupt kománnyal, amely annyire megkönnyítette az elbocsátásokat, hogy egy év alatt egymillió dolgozót tettek az utcára? Paktumot kell kötnünk azokkal, akik a munkatörvénykönyv reformjával levegőbe repítették a kollektív tárgyalások jogát, amit Franco diktatúrája elleni harcunkban vívtunk ki? Személy szerint én azt gondolom, hogy nem.»

 

Ezek a kérdések mindannyiunk országaiban felmerülnek, ahol a bennünket kormányzók a Schröder kancellár tíz évvel ezelőtti Agenda 2010 paktumpolitikáját mutatják példaként.

Ahogyan német társaink magyarázták, ez a politika nyitott utat az ideiglenes munkák előtt, a munkanélküli-biztosítás, a nyugdíjrendszer tönkretétele előtt lehetővé téve a pénzügyi tőke számára ezeket a gyalázatos «eredményeket» Németországban, és most egész Európának ezt a megoldást ajánlja – eltitkolva a 8 milliónyi «alacsony bérű» dolgozót, a 11 milliós szegénységi küszöb alatt élőt, a munkásosztály és nyugdíjasai szegénységének növekedését.

 

Mi Európa 13 országából jött munkásaktívák és felelősök, miután meghallgattuk a 13 országból érkezett küldötteket, együtt megerősítjük:

 

Az európai dolgozók, a népek és nemzetek megóvásának egyetlen módja, a munkásosztály és a fiatalság megmentésének és a dolgozó nők jogai, garanciái biztosításának egyetlen útja, a szigorítások elleni küzdelem egyetlen lehetősége, hogy mindenféle paktumot, történelmi kompromisszumot el kell utasítani! Ezzel a visszautasítással kezdődik a hajlíthatatlan küzdelem a munkásmozgalom és szervezetei függetlenségéért. (Több társunk utalt az Európai Szakszervezeti Szövetség negatív szerepére, a konferencia széles körben foglalkozott annak mintegy az Európai Unió reléjeként való működésével.)

 

Ez az út vezet az Unió és a trojka  diktatúrája legyőzéséhez.

 

Nyilvánvaló, hogy egész Európában megmozdult valami. Az első támpontunk legyen a paktumpolitika és a «történelmi kompromisszumok» elleni, úgy, ahogyan Franciaországban is a két alapvető szakszervezeti szövetség elutasította a Hollande kormány munkatörvénykönyve deregularizációs egyezségének aláírását – melyet egy harmadik aláírt. A két szakszervezeti tömörülés márc. 5-én mobilizált ezen egyezmény törvénybe foglalása ellen.

 

Társaink utaltak arra, hogy más támpontok is alakulnak a dolgozók, aktivisták nyomása révén Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában, idetérve Németországot is, amelyet pedig állandóan ismételgetve a társadalmi béke modelljeként mutatnak be.

 

Bátorító minden európai munkásaktíva számára, hogy a dolgok megfordítása érdekében a szükséges ellenoffenzívára való készülés megkezdődött.

Minden társunkat, aktivistát és felelőst felhívunk, hogy egyesítsék közösen az erőket mindegyikőnk országában a megnyílott rés tágítása érdekében.

 

Kötelezettség

 

A tarragonai tanácskozás 13 országból érkezett 164 küldötte munkáját egy «kötelezettség» nevet viselő nyilatkozattal folytatja.

 

Ez a «kötelezettség» arra szolgál, hogy megerősítse és elmélyítse azt a politikai együttműködést, amely a határokat átlépve a a munkásosztályt és a népet segíti abban, hogy szervezeteikkel egyesülve, az akadályokon átjutva a (jobb- vagy baloldali)  kormányokat kötelezze a szigorítások és ellenreformok eltörlésére. A trojka (az Európai Unió, a Nemzetközi Valutalap, az Európai Központi Bank) követelései nevében megvalósított diktatúra csak úgy lehetséges, ha kormányaink a népakarat ellenére alávetik magukat a szerződéseknek, azokat törvénybe iktatják.

 

Ez olyan «kötelezettség», amely vállalására felhívjuk azokat az is, akik egyetértenek,  és csatlakozásukat aláírásukkal jelzik. Környezetünkben, maguk körül széles körben ismertessék ennek a tanácskozásnak tartalmát, eredményét, erősítsék meg a bennünket, közös harcunkat összekapcsoló szálakat.

 

Minél többen és szervezettebbek leszünk ebben az együttlépésben, annál inkább segítjük országunk dolgozóit, hogy véget érjen a népeinket érő szenvedés korszaka.

A munkásosztály semmiféle alávetését nem engedhetjük a trojkának, az európai szerződéseknek, s mindenekelőtt az azokat alkalmazó bármilyen politikai szinezetű kormányoknak!

A munkásmozgalom függetlenségét!

Ez az az út, amely a dolgozókat és a népet megmenti attól a vésztől, amely máris fenyegeti. Ez az az út, amely a dolgozók, a fiatalok, az elnyomott nép és szervezeteik egységét létrehozza.

 

Európai kapcsolattartó bizottság létrehozását határoztuk el a közös akciók végzésére, hogy szervezeteinkben küzdelmünket a paktumpolitikákkal szembeni egységért, a kormányok meghátrálásra késztetéséért szervezetten fejlesszük.

Mindnyájan saját országunkban, és európai szinten, elkezdjük kovácsolni a valódi szabad népek és nemzetek egész európai uniójának első lánsszemeit, mely megszabadulva a trojkától, az EU-tól és IMF-től, szabadon védi teljes függetlenségében a dolgozók és népek jogait és garanciáit.

 

(1) Németország, Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Portugália, Románia, Svédország, Svájc.

(2) Az Európai Szakszervezeti Szövetség márc. 11-i kommünikéjében roppant szerencsétlen módon azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy jogi eszközöket hozzon létre, amelyek elősegítik a «globalizáció» kérésének megfelelő «restrukturális változásokat».

 

Első aláírók

 

Németország: Carla Boulboullé, SoPoDe, GEW pedagógusszakszervezet; Matthias Cornely, vállalati tanács tagja, IG Metall szakszervezet, SPD tagja ; Maria Ebobisse, GEW, pedagógusszakszervezet ; Udo Eisner, IG Metall ; Henning Frey, GEW pedagógusszakszervezet, SPD tagja ; Bärbel Friedländer, Ver.di szakszervezet; Eva Gürster, Ver.di egészségügyi biottsága vezetőség, Rajna-Észak-Westfália ; Julian Gürster, GWE, pedoagógusszakszervezet, Független Ijfúsági Kezdeményezés; Gaby Hahn, DGB, Chemnitz, az SPD szászországi regionális munkásbizottsága vezetése tagja ; Hannelore Jerichow, Ver.di ; Gotthard Krupp, Ver.di berlini regionális vezetés, SPD aktivista, annak berlini munkásbizottsága vezetőségi tagja ; Lothar Ott, GEW, SPD ; Michael Polke, vasutasszakszervezet ; Peter Polke, vasutasszakszervezet, a berlini S-Bahn vállalati tanácsa tagja; Petra Polke, vasutasszakszervezet; Heidi Schüller ; Klaus Schüller, DGB, SPD, türingiai SPD-munkásbizottságok alelnöke; Anna Schuster, Ver.di ; H.-W. Schuster, Ver.di, az SPD düsseldorfi munkásbizottsága elnöke; Beate Sieweke, Ver.di,  Rajna-Észak-Westfália SPD munkásbizottsága vezetőségi tagja ; Günther Schwefing, Ver.di ; Dirk Weiss, IG BCE energetikai és vegyi szakszervezet, vállalati tanács tagja,; Monika Wernecke, Die Linke, Ver.di közszolgáltatás.

 

Belgium: Gaëtan Coucke, FGTB (CGSP) ; Fayçal Draidi, SETCA ; Roberto Giarrocco, FGTB (CGSP) ; Olivier Horman, FGTB (CGSP) ; Catherine Klepinine; Karim Si-Abdelhadi, FGTB (CGSP).

 

Dánia: Per Sörensen, BJMF (építők szakszervezete), Koppenhága, a « Mozgalom az Európai Unióellen » szakszervezeti bizottsága tagja; Kim Bilfeldt, BJMF (építők szakszervezete) ; Tscherning Johansen, BJMF; Ole Nors Nielsen, 3F szakszervezeti konföderáció szállítási csoportja alelnöke ; Anton Schou, a « Mozgalom az Európai Unió ellen » szakszervezeti bizottsága tagja.

 

Spanyolország : Nuria Aguilera, UGT szakszervezeti konföderáció; Dori Martín Aguirre, Arts Graphiques ; José Almela, UGT ; Hélène Arcelín, UGT ; Maria Jesus Fernández Asenjo, CATP, UGT ; Milagros Pellicer Baños, UGT ; Jésus Béjar, CCOO, CATP ; Margarita Tova Bel, CCOO ; Contxi Benagues, UGT vegyipar ; Lidia Just Calpe, UGT ; Damia Calvo, UGT-FSP ; Salvador Espino Calvo, sUGT ; Luis Lupiáñez Carrillo, PSE-EE-PSOE tagja; José Maria Ollero Centeno, független szocialista csoport, Aznalcázar/IU ; Manoli Jiménez Castro,  UGT ; Alicia Torres Chávez, háztartásbeli ; Francisco López Córdoba, UGT ; Manuel Cusó, UGT, POSI tagja ; Josep Calzada Doladé, FeS-UGT ; José Francisco Dominguez, UGT ; Jordi Salvador Duch, UGT ; Victoria Fabregat, UGT egyetemi szekció ; Jorge Barrón Fernández, PSE-EE-PSOEtagja ; Rosa de la Fuente Moreno, Lakáskölcsönök Áldozatainak Platformja (PAH) Sendia, CATP Baszkföld ; Pablo García-Cano, CCOO ; Rosa Maria Guardia i Porcar, UGT ; Paco Cepeda González, CCOO; Daniel González, UPTA-UGT ; Josep Antonio Pozo González, UGT ; Enrique Dargallo Guerra, UGT, IO ; Baltasar Santos Hernández, UGT, PS ; Joaquin Herrando, UGT ; Antonio Herranz, CCOO, PSOE ; Manuel Sánchez Icart, UGT Tarragona ; José Luis Úriz Iglesias, PSC tagja ; Piedad León Iniesta, UGT ; Juanjo Llorente, Egyesült Bal képviselője, Valencia ; Joan Llort, UGT-Metal (MCA) ; Abel Ricart Llovera, Katalónia (CTAC)-UGT ; Montserrat Díaz Lominchar, CCOO ; Francesco López, PSC ; Julio Lozano, UGT, FITAG ; Alejandro Caballero Madrid, Fiatal Katalán Szocialisták ; José Antonio Iniesta Martín, UGT, PSC-PSOE katalónai szocialista párt tagja ; Manuel Iniesta Martín, CCOO ; Jesus Maria Pérez Martínez, UGT ; Koldo Méndez, UPTA-UGT, Euskadi-EE Szocialista Párt ; Miguel González Mendoza, UGT ; Antonio Montaño, CCOO ; José Manuel Ocaña, UGT ; Blas Ortega, UGT ; Josefa Maria-Pépi Afonso Ortiz, CCOO ; Andres Bódalo Pastrana, andalúziai dolgozók szakszervezete (SAT) ; Luis Maria Pérez Pérez, PSE-EE-PSOE, UGT ; José Moreno Perres, SAT szakszervezet; Albert March Plana, független ; Mariano Pescador, UGT ; Babel Olites Prades, UGT ; Esperanza Quesada, egészségügyi dolgozó ; Gumer Benítez Rangel, PSE-EE-PSOE, CCOO; Ruben Romero, UGT ; Santiago Reyes Ruiz, PSE-EE-PSOE ; Rafael Aguilera Sánchez, UGT ; Luis González Sanz, CCOO ; Maria Teresa Homedes Sugrañes, UGT ; Isabel García Toledano, UGT ; Samuel Rodríguez Torondel, UGT ; Angel Tubau, Fiatalok és Dolgozók Szövetsége (CATP) és IO ; Milena-Aurora  Tudor, tolmács ; Ignacio del Valle Labarga, PAH Sendia Baszkföld, CATP ; Pierre Vanham, Internacionalista Szocialista Munkáspárt (POSI) tagja;  Iñigo Fernández Villasante, PSE-EE, Ortuella, Foro 125.

 

Franciaország: Jocelyne Baussant, szakszervezeti aktivista; Dominique Beltrand, szakszervezeti aktivista ; Claude Billot-Zeller, POI (Független munkáspárt) ; Claude Cheville, banki szakszervezeti aktivista ; Jean-Paul Crouzet, POI ; Jean-Michel Delaye, POI ; Alban De Soutter, szakszervezeti aktivista ; Yves Dray, POI ; Jean Duramois ; Marc Gauquelin, POI ; Jacques Girod, szakszervezeti aktivista ; Daniel Gluckstein, POI országos titkára, a Nemzetközi Egyetértés koordátora; Patrick Hébert, szakszervezeti aktivista ; Christel Keiser, POI ; Jean-Louis Lorrain, Balpárt ; Jean-Charles Marquiset, POI ; Patrice Moulin, szakszervezeti aktivista ; Philippe Navarro, kórházi szakszervezeti felelős ; Dominique Paumel, szakszervezeti aktivista ; Pierre Priet, építőipari szakszervezeti aktivista ; Fabien Renneteau, kereskedelmi szakszervezeti aktivista ; René Sale, kórházi szakszervezeti aktivista ; Gérard Schivardi, POI országos titkára; Jean-Pierre Sparfel, szakszervezeti aktivista ; Philippe Terrien, szakszervezeti aktivista, PSA Rennes.

 

Görögország: Andreas Guhl, SYRIZA-aktivista, Ergatika Nea szerkesztője; Maria Pantazaki, pedagógus szakszervezet, ANTARSYA ; Dimitrios Vasileiou, SYRIZA-aktivista.

 

Magyarország: Arady Pal, a történelmi Szociáldemokrata Párt munkáscsoportjának vezetője, a «Munkások a Munkásokért» tagja; Somi Judit, munkásaktíva.

 

Irország: Manus Bree, Népi Mozgalom, SIPTU szakszervezet (saját címen).

 

Olaszország: Kristian Goglio, CGIL-iskola (személyes címen), Torino ; Monica Grilli, CGIL-iskola (személyes címen) ; Cinzia Sannazzaro, e UIL-telekommunkáció (személyes címen); Lorenzo Varaldo, UIL-iskoal (személyes címen), Torino.

 

Portugália: João Alves, dokkermunkások szakszervezete felelőse ; Pedro Correia, építész, Marinha Grande ; Ana Sofia Cortes, STFPSA/CGTP szakszervezet, Liszabon ; Victor Dias, dokkermunkások szakszervezetének vezetője ; Pedro Marques, SEJOR, üveges, Marinha Grande ; Carmelinda Pereira, POUS, Lisszabon; Isabel Pires, SPGL/CGTP vezetője, Liszasbon ; Fernando Quadros, banki alkalmazott, nyugdíjas Marinha Grande ; Joana Saraiva, biztosító alakalmazottja, Marinha Grande ; Fernanda Magda Silva, tanár, Lisszabon ; Aires Rodrigues, POUS, Marinha Grande.

 

Románia: Constantin Cretan, AEM ; Ileana Cretan, AEM; Marian Tudor, AEM

 

Svédország: Marcus Carlstedt, pedagógus szakszerveze, Stockholm ; Jan-Erik Gustafsson, felsőoktatási szakszervezet (személyes címen), Stockholm ; Ake Johansson, SEKO (közszolgáltatási szakszervezet), Sundvall ; Eva Jonson, gyógytornászok szakszervezete, Stockholm ; Daniel Nordström, élelmezésipari szakszervezeti felelős, Stockholm ; Gösta Torstensson, “Nemet az Eur-ópai unióra” népi mozgalom, Stockholm.

 

Svájc: Max Robert, szocialista párt, közszolgáltatások szakszervezete.

 


A felhívást aláírom:

 

Név:                                                            utónév:                            minőségem:

 

Elérhetőségem:                                                                                                     Ország:

 

Küldés: tarraco11@gmail.com  és  eit.ilc@fr.oleane.com (francia/spanyol nyelven)


 


Kapcsolattartás

Informations internationales

Entente internationale des travailleurs et des peuples

87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France

Tél : (33 1) 48 01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com

 

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738 Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.