A DGB elítéli az úgynevezett "német munkahely-modellt"

 

A német szakszervezeti szövetség, a DGB mélyen elítéli a prekárius és rosszul fizetett munkahelyeket, amelyeket általában az úgynevezett ún. «német csodához» kötnek.  

A munkahellyel rendelkezők száma az 1990-es újraegyesítés óta ugyan a legmagasabb, de a munkaórák száma alacsonyabb lett. A munkaügyi minisztérium statisztikái szerint 1991 óta 2 milliárd órával csökkent.

A munkanélküli ráta az egyik legalacsonyabb Európában, szeptemberben 6,9% és 2013 nyarán 41,8 millió aktív munkaerőt regisztráltak. Azonban a részmunkaidős munkahelyek száma megduplázódott és 20 év alatt 3 millió teljes idejű munkahely szűnt meg.  

A bérkülönbségeket nagyban növeli a «mini-job»-nak nevezett rugalmas munka, amelyet maximum havi 450 € -val fizetnek (és társadadalmi hozzájárulás fizetése alól mentesíti a munkáltatót), vagy az alapjában véve a 2000-es években közmunkákkal kreált «1 € órabéres  job».

Az alacsony bérek aránya az Európai Unióban itt a legmagasabb. 2010-ben az aktív német dolgozók közel egynegyede tartozott a 9,54 eurós órabérnél alacsonyabb kategóriába.

A DGB emlékeztet, hogy az «atipikus munkahelyek», rövid tartamú szerződések, munkaközvetitős helyek, a heti 20 óránál kevesebb részmunkaidők közel 8 millió bérből és fizetésből élőt érintenek. Ezek a «szegény munkavállalók» a teljes foglalkoztatás 21,8%-át tették ki 2012-ben.  

A szakszervezet hozzáteszi, hogy a dolgozók jövedelmének erős  korlátozása gyengíti a belső fogyasztást és a német gazdaságot az export felé orientálja, annak külföldi piacoktól függőségét idézi elő.