Brüsszel megsimogatta a magyar kormány buksi kis fejét

 

Az Európai Bizottság összességében optimistán ítéli meg a magyar gazdaság és a költségvetés kilátásait – derül ki a testület kedden kiadott szokásos őszi előrejelzéséből, melyben összegzi az Európai Unió tagállamainak gazdasági és fiskális folyamatait. A legfontosabb Magyarország megítélése szempontjából, hogy a magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő évben pedig 2,7 százaléka lesz.

 

A (senki által meg nem választott) EB pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a (közpénzek bankoknak átjátszását jelentô) takarékszövetkezeti tőkeinjekciót (a GDP 0,3 százaléka). A (megszorításokkal elégedett) Bizottság arra számít, hogy a hiány nem lendül túl a szerzôdésekben elôírt 3 százalékos küszöbön, amivel visszakerülnénk az (automatikusan büntetéssel járó) túlzotthiány-eljárásba. Az Európai Bizottság megjegyzi: az előrejelzés nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyek nem ismeretesek kellő részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például – olvasható a brüsszeli dokumentumban – a nyers hús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő program. (Emiatt azonban nem kell agggódia, ezek amolyan nesze semmi, fogd meg jól-intézkedések lennének).

A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést (melyek öt év mozdulatlanok az inflációval szemben), a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét (vagy igen, vagy nem), valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését (a jól keresőkre). Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza (a megszorítások részét képező) bérbefagyasztás a közszférában (az oktatàs, egészségügy, közlekedés, stb. lerohasztása emllett), az útdíjakból befolyó bevétel növekedése (mellyel nőnek az àrak), illetve az adóügyi igazgatás javítása.

Brüsszel hisz a magyar kormánynak, és a Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és főként a mezőgazdaságban (oligarchásodás!), de más szektorokban is (pl. Közgép) élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat (főként, ha az alacsony bérekkel sikerül még idecsalogatni még néhány multit).

"A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik" – állapítja meg az uniós testület (a 2,8 millió fő nyugdijas átlagosan 95.617- Ft/hó jövedelmére, a minimálbéresekre és a közmunkásokra  alapozva), megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban (abban az esetben, ha valami csoda folytán a válság hirtelen abbamaradna).

Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon – elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén – várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése (ezzel egyben fenyeget is: ha az uniós alapokat leállítjuk, befulladtok!). A magánszektor beruházásai a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programjának köszönhetően nőnek (szintén az adófizetők zsebének kiforgatása a tőke javára). A foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás (ez egyben minősít is mindenféle fejlődést).

Azaz, ismét kiderült, hogy a "szabadságharc", a "nem vagyunk gyarmat" kizárólag az Európai Unióval elégedetlen tömegek csillapítására szolgál, a kormány tökéletesen végrehajtja Brüsszel minden diktátumát.