Kína-levél

Kína-levél 410.sz. 2013 nov. 1.

 

       «Nincs mit ennünk, ez a megígért jólét?»  

 

Két nagy állami bank volt dolgozóinak ezrei ezzel a kérdéssel tüntettek Pekingben okt. 16-án. A rendőrség autóbuszokon 3 ezret elszállított egy fogvatartási központ irányába, de másnap újra többezren jelentek meg tiltakozni. Mit követelnek? Először is, hogy megfelelő végkielégítést fizessenek számukra vagy pedig alkalmazzák őket újra. A két bank 2005-2006-ban, amikor bevezették a tőzsdére, utcára tette őket. «Félnek az épület elözönlésétől», mondja egy tüntető. Annál is inkább, mert hosszú évek óta harcolnak, július végén is tüntettek, s megígérték nekik, hogy megoldást találnak. Egy másik tüntető azt fejti ki, hogy mindenki úgy érzi, hogy az a rendszer, amely garantált munkahelyet ígért teljes szociális védelemmel, magára hagyta őket, «nincs jogunk élni, de még véleményünket kimondani sem». És: «Xi Jinping elnök nem azt mondta, hogy minden szociális problémával foglalkozni fog? Hát a mi végkielégítésünk eléggé nagy szociális probléma. Nincs mit ennünk, ez a megígért jólét?».

 

A tőke a munka ellen

1998 és 2006 között a két bank 330 000 dolgozót bocsátott el. «Fájdalmas, de szükséges ahhoz, hogy hatékonyabbak legyünk», mondta a Bankszabályozási Bizottság volt alelnöke  («Caixin»,júl. 30.). Hatékonyabbak? Igen… a bankárok számára. A Goldman Sachs amerikai bank lépett be a kínai Ipari és Kereskedelmi Bankba, mihelyt az a sokezer dolgozót elbocsátotta, s ez év májusában 12 milliárd dollárral a zsebében lépett ki, vagyis belépésénél ötször annyival! Az elbocsátottak pedig még mindig csak várják jogaikat…

 

A munkaerő árának csökkentése, ez a «gazdasági csoda» receptje, amivel 20 éve dicsekednek egyhangúlag. Hasábjainkon gyakran mutattuk be ezt a politikát, azt, hogy a kínai vezetők olcsó és jogok nélküli munkaerőt bocsátanak a multinacionális vállalatok rendelkezésére. De az állami vállalatokat, közigazgatást is megfertőzte, a munkaszerződésekről szóló törvény 2008-as bevezetése óta azok is állandóan keresik a munkaerő olcsóbbá tételét  a munkáltatóvá előlépő kihelyező ügynökségek igénybevételével. A kihelyező ügynökségek alacsonyabb bérrel, soványabb szociális jutattással vagy anélkül alkalmaznak olyan munkára, amely tökéletesen megegyezik a munkáltatók által közvetlenül felvett dolgozók munkakörével. Hivatalosan is 60 millió kihelyezett dolgozót tartottak számon 2010-ben, s legfőképpen állami munkáltatók profitálnak belőlük!

A kihelyező ügynökségekről törvénymódosítás született. De vajon az állampárt csakugyan változást akar? (lásd publikációnkat lejjebb)

 

A munkahelyi körülmények rontásának és a bércsökkentésnek hatása más országokra  

A tajvani elektronikai óriás, a Foxconn adja a példát, amely Kínából hozta módszereit … a Cseh Köztársaságba. Kínában 1,3 milliónyi fiatal munkást, diákot zsákmányol ki, s most egy német magazin tárja fel «Az Elba-parti Shenzen» c. írásában, hogy hasonlóan gyalázatos munkakörülményeket vezetett be ott is. A kínai dolgozók jogainak védelme minden ország dolgozóinak jogvédelme.

 

Új reformok?

A kínai párt Központi Bizottsága novemberben fog összeülni. A Xinhua (okt. 26.) hivatalos sajtóügynökség egy magasrangú vezetőt idéz: «különösen kötődik a mély és általános reform tanulmányozásához (..) ez a reform példanélküli lesz és a gazdaságban és társadalomban óriási változásokat okoz ereje és mélysége okán». De számolni kell a dolgozók tiltakozásával, tüntetésekkel, ami külföldi üzletemberek csoportja előtt kimondatta a kommunista párt elsőszámú emberével, Xi Jinpinggel: «A reform, a feljődés és a stabilitás kapcsolódásait megfelelő módon kell kezelnünk.»

 

 

 

A munkaszerződésekre vonatkozó törvény változása apropóján

 

A júl. elsején lépett életbe törvénymódosítás elvileg a kihelyező ügynökségek igénybevételének határok közé szorítását tenné lehetővé. Szept. 6-án 24 szervezet és 103 aktivista írt a Munkaügyi Minisztériumnak aláhúzva, hogy egyedül a valódi foglalkoztató aláírta szerződés lehet reális, ez hozhatja a dolgozót olyan helyzetbe, mely érdekei védi. Mások aláhúzzák, hogy a Munkaügyi Minisztérium nem alkalmazza törvényt, s a törvény módosított formájában sem nem fog alkalmazásra kerülni. Egy híres jogi iroda május végén így mutatta be a szabályozást:

 

Megerősített szabályozás

A kihelyező ügynökség létrehozását lehetővé tevő normák korlátozóbbak, az ügynökségnek ezentúl minimum 2 millió yüan (238 000€) tőkével kell rendelkeznie a korábbi 0,5 millióval szemben; állandó és felszerelt központtal kell bírnia; kihelyezési procedúrájában a törvényeket és az ennek megfelelő adminisztratív szabályokat követnie kell, az azok általi előírásoknak meg kell felelnie, a munkaügyi hatóságoknál engedélyeztetnie kell tevékenységét.

Minden 2013. júl. 1. után induló ügynökségnek meg kell felelnie ezen követelményeknek; a 2014. júl.1-ig engedéllyel rendelkezőknek pedig bejegyzésük megújításánál szintén.

 

Egyenlő munka, egyenlő bérezés

Az ügynökségek régi módon működése egyik legproblematikusabb pontja a dolgozók bérezése közötti különbség aszerint, hogy kihelyezettek-e vagy a foglalkoztató által közvetlenül fevettek. A módosítás kimondja az «egyenlő munkáért egyenlő bért» elvet, az ügynökségek tehát ugyanannyi bért kötelesek fizeti, mint a vállalatok alkalmazottaiknak.

 

A kihelyező ügynökséghez fordulás keretei

Ezentúl csak akkor lehetséges, ha időszaki munkásról van szó, helyettesítésről vagy kisegítésről:

– Időszaki: maximum 6 hónapos;

– Kisegítő: nem tartozik a vállalati alaptevékenységhez;

– Helyettesítés: egy alkalmazott időleges vagy állandó távollétéhez köthető.

A vállalat számára ügynökségek toborozta munkaerő a Munkaügyi Miniszttérium által meghatározott százalékban limitált.

 

Súlyosabb bűntetések

Engedély nélkül működő ügynökség esetében a munkaügyi hatóságok elkobozhatják az illegálisan megszerzett összes bevételt, s ennek ötszöröséig menő büntetést szabhatnak ki. Ha nincs bevétel, a büntetés 50 000 yüanig terjedhet.

Azok a vállalatok és ügynökségek, amelyek nem tartják be a törvényt, külső dolgozónként    5 000 – 10 000 yüan büntetést kaphatnak, az ügynökségek emellett elveszíthetik engedélyüket.

 

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

«Az Elba-parti Shenzhen»

 

               

 

A hirhedt Foxconn-t ismerjük Kínából, de semmit nem tudunk az európai Foxconn-ról… Egy német újságíró vizsgálódott a Foxconn pardubicei üzemében (a német határtól 200 km-nyire) feltárva annak Kínában alkalmazott módszerei itteni alkalmazását.

 

«Azoknak, akik az irodákban dolgoznak, fogalmuk sincs a szalagmunka intenzitásáról és az azáltali kimerültségről», mondja és megjegyzi, hogy többségükben bevándoroltak dolgoznak a szalagon, míg a csehek az irodákban («Deutsche Welle», okt. 2.). Bolgárok, románok, mongolok 8-12 órás csoportban 550 € havi bérért (2,50 € órabér), melybe a prémiumok és túlórák is beleértendők. A cseh minimálbérnél (330 €), ugyan magasabb az összeg, de a cseh átlagbérnek csak 60 %-a.

 

«Minden nap bementem az üzembe, van-e munka». A kb. havi 100 eurós prémiumért meghatározott kvótát kell teljesíteni, de ha minden szalag eléri ezt, nincs prémium. Az irodai dolgozók munkabére 600-700 € (3,50 € órabér). Ami a heti munkaidőt illeti, változó: az irodákban a legális 40 óra, de a szalagon … «Havonta 165 órát teljesítek, heti 3-4 napot 12 órás csapatban», mondja egy bolgár munkás («Open Democracy», jún. 5.), a múlt hónapban csak 120 €-t kerestem, kevesebbet dolgozhattam. Minden nap bementem az üzembe, hogy lássam, van-e munka, néhány százan voltunk, de a főnöknek csak egy tucatra volt szüksége. Visszatértünk a hálóhelyiségbe.»

 

Még egyszer a kihelyező ügynökségek

A bevándorlók nem ismerik a cseh nyelvet, nem ismerik jogaikat, és a kiutasítással való fenyegetés állandó nyomás alatt tartja őket. Jórészüket ezek az alvállalkozók tartják kezükben, de ezek «ugyanolyan gyorsan eltűnnek, mint ahogy feltűntek, nem lehet hozzájuk fordulni». Csúcsidőben 4500 munkás kell ebbe az üzembe (és 2500 innen 40 km-re, Kutna Horába), 40%-uk munkaközvetítő által kihelyezett, alapjában bevándorolt. Az igazgatás az «oszd meg»-et alkalmazza a «közösségek» között  úgy, hogy prémiumokat oszt vagy nem.

Ezek a Foxconn által fizetett ügynökségek szállítják a munkaerőt, foglalkoznak a vendégmunkások szállításával, elszállásolásával. A munkaszerződés minden értesítés nélkül megszűnhet. A négyágyas hálóhelyiségek 150 euróba kerülnek, a fizetésből levonják.

 

A Foxconn «tiszteletben tartja az európai törvényeket»

A cikkek megjelenése után a Foxconn igazgatósága azt magyarázta, hogy «teljes mértékben betartja a cseh és európai munkaügyi törvényeket», így a «két munkanap közötti és a heti pihenési időt», hat óra munka után étkezési szünetet engedélyez, s minden két órában 5 perc szünetet. Szerinte az átlagbér 820 € és minden munkafeltételt egyeztet a szakszervezetek képviselőivel.

Kínában, a shenzeni Foxconn hivatalos szakszervezetének vezetése megerősítette 2010-ben a fiatal munkások öngyilkossági hulláma közepette, hogy az tiszteletben tartotta a munkaügyi törvényeket… Itt, Pardubicében a vasas szakszervezeti vezető lehet, hogy törődik a 250 taggal, de a vendégmunkásokkal biztosan nem. «Először is nyelvi problémák miatt, de azért is, mert ezzel a Foxconn foglalkozik» (sic!). A szakszervezeti iroda földszintje a Xawax, a legnagyobb kihelyező ügynökség szomszédja…

 

 

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

           

Életfogytiglani Bo Xilainak. A kommunista párt volt vezetőjét korrupció és hatalommal való visszaélés miatt jogerősen  elítélték (Xinhua, okt. 25.). «Elítélésem jogtalan, csak politikai előnyökért történt, és azért, hogy megmutassák a tigrisvadászat hatékonyságát», mondta Bo a tanúk szerint («SCMP»).

 

Korrupció. Nankin polgármesterét korrupció miatt letartóztatták, a pártból kizárták. A Legfelsőbb Bíróság ügyésze 22617 nyílt vizsgálatot folytatott januártól augusztusig, ebből  18283 eset «nagyvadra» esik.

 

Cenzúra. A hivatalos sajtó szerint kb. 2 millió «cyberrendőr» felügyeli a kb. 500 millió netezőt.