BAL - JOBB

Együttműködve
 

 

BAL - JOBB: EGYÜTTMŰKÖDÉS

(az «idézőjeles» a sajtóban megjelent együttműködési szöveg)

« A Honfoglalás 2000 Egyesület kezdeményezésére a szervezet vezetője, Szilvásy György és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke megbeszélést folytatott a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit, a nyugdíjasokat, a munkásokat, a kiskeresetűeket, a gazdákat és vállalkozókat érintő gazdasági megszorító intézkedésekről. »

Már itt fel kell hívni a figyelmet egy látszólag jelentéktelen részletre. A Magyar Kommunista Munkáspárt, amióta ezt a nevet felvette, tüntetőleg használta is („a kommunisták mi vagyunk!” választási szlogennel összhangban). Azonban sem az eredeti MTI közleményben, sem az újsütetű együttműködéssel foglalkozó egyetlen MKMP-publikációban nem szerepel a „kommunista” jelző.

Ez koránt sem véletlen.

A Honfoglalás 2000, amely a 2002-es „lánchídi csatában” tűnt fel először, sok egyéb mellett a harsány kommunistázásáról (annak már-már a rasszizmushoz közelítő formájában) ismert. Feltehető, hogy a korábban oly nagy garral hangoztatott, a pártszakadásban nem kis szerepet játszott új nevet a partner iránti gesztusból hagyták el. Ez az első, de nem utolsó egyoldalú gesztus a Munkáspárt részéről.

« A felek megállapították: a kormány felelőtlen, szakszerűtlen intézkedései nyomán az ország megállíthatatlanul rohan a teljes gazdasági, pénzügyi, biológiai és erkölcsi összeomlás felé! »

A vizionált teljes összeomlás „gazdasági, pénzügyi” területen nyilvánvalóan a Fidesztől kölcsönvett költői (kevésbé eufemisztikusan: kampány) túlzás. Jól helyettesíti a mélyebb és tárgyszerűbb elemzést – de hát egy rövid nyilatkozatban még akár el is fogadható. A „biológiai és erkölcsi összeomlás” látomása azonban már nagyon rossz szájízt hagy maga után. A szöveg nem idegen a Honfoglalás 2000 és szellemi elődei (1919-es fajvédők, 1944-es nyilasok) számára, de nem éppen jellemző egy marxista, internacionalista politikai szervezetre,

« A nemzeti vagyon még meglévő részének kiárusításával (vasút, posta, repülőtér, stb.) az ország egyszer s mindenkorra elveszítené a felemelkedés lehetőségét. A kórházak privatizálása, az ún. Egészségügyi Reform, a lányok, asszonyok sterilizálása, az önkormányzatok ellehetetlenítése, az áremelések, a tömeges elbocsátások, a forint leértékelése, az oktatási rendszerünk szétverése, az ezeréves magyar kultúra elpusztítása immár hivatalos kormányprogram. »

Ismét a nyilatkozat rövidségével menthető az itt felsorolt állítások elemzésének hiányosságából adódó demagógia szag. De „a lányok, asszonyok sterilizálása”, „az ezeréves magyar kultúra elpusztítása”, mint a hivatalos kormányprogram része már több ennél. Ezek már nyílt, indulatgerjesztő, uszító hazugságok – a goebbelsi propaganda jellegzetes stílusában. Ha valaki nem tudná, vagy félre akarná érteni: az első egy szerencsétlen törvény (amit nem a jelenlegi kormány-koalíció alkotott) szerencsétlen alkotmánybírósági normakontroljára még meg sem adott válasz tökéletes kifacsarása. A másodikhoz – gondolom – nem szükséges külön kommentárt fűzni.

« Az MSZP jómódban élő vezérkara szolgai módon teljesíti az Szabad Demokraták Szövetsége nemzetellenes követeléseit: az egyházak anyagi tönkretételét, támogatja a kábítószer-élvezők és a homoszexuálisok indokolatlan igényeit, az abortusztörvény tervezet pedig a népességfogyás közvetlen előidézője lehett A kormánypártok cserbenhagyták, megtagadták a határainkon túl élő magyarságot. »

Ezt a bekezdést nyilván a „civil szervezet” gyömöszölte a nyilatkozatba. A nyilatkozatot aláíró Thürmer Gyulát nem csak az nem zavarta, hogy ezek a standart szélsőjobboldali vádak az SZDSZ ellen egyáltalán nem azokra a liberális elvekre (a magántulajdon szentségének, a piac mindenhatóságának a fetisisztikus tiszteletére) vonatkoznak, amit egy marxista párt joggal kritizál, hanem az sem, hogy „az egyházak anyagi tönkretételére” vonatkozó vád élesen ellenkezik a Munkáspárt majd valamennyi korábbi program-dokumentumával.

Például a „Szociális Alkotmány, Szociális Európa” című munkáspárti program „Az oktatás – legfőbb erőnk és tartalékunk” című fejezetének 5. pontja a következőt tartalmazza: „A Munkáspárt a világi oktatást támogatja, s kiáll a lelkiismereti és hitéleti szabadság mellett. Lehetségesnek tartjuk az egyházi iskolák működését olyan formában, hogy azok közvetve vagy közvetlenül ne zavarják az állami és önkormányzati intézmények működését, világnézeti semlegességét. A szülők és gyermekeik külön igényeit szolgálják, ne részesüljenek az állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatásban.” A jobb és szélsőjobb oldal által a fent idézett megfogalmazásban támadott SZDSZ-politika (az adott kérdésben) nagyjából pontosan ugyanezt akarja.

Mint mondottam: ez Thürmer Gyulát a legcsekélyebb mértékben sem zavarta, és nem várta el e vád ugyanolyan kihagyását a szövegből, ahogyan a „civil” partner érzékenységére tekintettel ő lemondott a „kommunista” jelző használatáról.

Az utolsó, irredenta ízű vádaskodás magáévá tétele a Munkáspárt elnökének részéről a december 5-i népszavazás óta már nem is meglepő.

« A miniszterelnök kijelentése, mely szerint azok a vállalkozók, akiknek nem tetszik a hazai környezet, „elmehetnek az országból” - példátlan cinizmusról tanúskodik. Gyurcsány Ferenc lenézi az ország polgárait! A társadalom megkérdezése nélkül hozza meg döntéseit, úgy gondolja: az állam én vagyok. A hatalom fenyegeti, megfélemlíti a nyomorúságos létfeltételek miatt tüntetésekre, sztrájkokra készülő embereket: a rendőrség nyilvános tömegoszlató gyakorlatokat tart! »

Az utolsó mondatnak egyetlen egy hibája van – nem igaz. Majd ha igaz lesz, ami nem kizárt, akkor jogosan lehet majd elítélni – egyelőre azonban nem igaz.

« Az ország morális válságban van! Hazánk ez idő szerint alkalmatlan világversenyek, olimpiai játékok megrendezésére. Az igazságszolgáltatás gazdasági és politikai érdekcsoportok befolyása alatt áll. Az állami vagyon elherdálása, a lopások, a bankbotrányok nagyobb pusztítást, kárt okoztak, mint a II. világháború teljes vesztesége. »

Ez itt viszont nagyjából mind igaz.

Megint egy szépséghibával – ezt az állapotot a rendszerváltás teljes történelmi folyamata hozta létre, és nem az előző és a mostani ciklus koalíciója. A jelenlegi kormány megbuktatása ezen jottányit nem fog változtatni.

« A jobboldali, konzervatív Honfoglalás 2000 Egyesület és a baloldali Munkáspárt értelemszerűen más és más világnézeti alapokon áll. A két szervezet képviselői a megbeszélés során nem érintették a világnézeti, ideológiai különbözőségeket, viszont kijelentették: képesek félretenni a vitára okot adható kérdéseket, és kívánatosnak tartják, hogy az országot és a társadalmat sújtó ügyekben közösen emeljék fel szavukat. A Honfoglalás 2000 Egyesület és a Munkáspárt elítéli azokat a hangokat és mesterkedéseket, melyek éket akarnak verni a társadalom különböző rétegei közé, és minden eszközt megragad, hogy az „árok” két oldalán lévő jószándékú embereket egymás ellen hangolja. »

Csodaszép szavak. Milyen kár, hogy a nyilvánvaló cél, a jelenlegi kormány megbuktatása utáni szükségképpen nehéz és zavaros időkben a két ellentétes ideológia két ellentétes, egymással nem összeegyeztethető folytatást ígér – egyfelől egy demokratikusabb, a dolgozó emberek érdekeit hatékony beleszólásukkal védő társadalmat, másfelől egy rendpárti, nacionalista, klerikális „nemzeti egységet”.

A fentebb megmutatott elvtelen kompromisszumok világosan megmutatják, hogy a győzelem (a koalíció bukása) után melyik megoldás valósulna meg.

Valóban ez az egyetlen megoldás?

Valóban ez a marxista, kommunista megoldás?

(PH)