Élet az Unióban

 

Újsághír: az ENSZ – New York-ban – bemutatott jelentése alapján, a Columbia Egyetem kutatói által összeállított 160 országot rangsoroló listán Magyarország a száztizedik, olyan államok is megelőzik, mint Mongólia, Kirgizisztán, Líbia, Nigéria vagy Vietnam. A felmérésben a várható élettartam, a korrupció, az életút választási lehetősége, a stressz, a szociális rendszer, munkanélküliség, közbiztonság, oktatás, egészségügy, környezet szerepelt.

36 állam közül az idén Magyarország a 29. helyre került.  Csak Törökországban, Mexikóban, Chilében, Brazíliában, Oroszországban, Észtországban és Görögországban látják rosszabbnak a helyzetüket az emberek. A «rendszerváltások» óta  Európa keleti részében csakúgy, mint az angliai munkásnegyedekben, a születéskor várható élettartam egyre inkább csökken. Magyarországon ma az 50-64 éves férfiak átlagos élettartama ma rövidebb, mint 1930-ban volt. A magyar régióknál csak a lett és a litván adatok ijesztőbbek, amellett, hogy a román, bolgár 69,7 év és 68,9 év közötti adatok hasonlóan rosszak. Némely szakértő azt állítja, «Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan javul a helyzet», ezt azonban cáfolja az élet; a szegénység meghatározó jellegű, és az egészségügyi rendszerek lebontása determinál. A szegényebbek nem tudnak egészséges életet élni, s hátrányos helyzetű magyar régiókban élő leszakadóknak esélyük sincs megfelelően táplálkozni, élni. Ide tartoznak a nyugdíjasok problémái is. Az infláció a mesterségesen lenyomott alapkamat, a rezsicsökkentés és a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése miatt alacsony, miközben az élelmiszerek ára infláció fölött növekszik. A nyugdíjasok a rezsicsökkentést alig érzik meg, a jelentősen dráguló élelmiszerekre viszont egyre többet kell költeniük. Hiába nem emelkedik a tartós fogyasztási cikkek ára, ha közben a hús, a tej, a burgonya, vagy a gyógyszerek ára a jóval az infláció felett nő, és a tömegközlekedés díjai is a duplájára emelkednek. A novemberi nyugdíjemelés bizonytalan, s mivel a januári emelés mértéke az idei inflációnál nagyobb volt, így a kormányra nézve nem kötelező. A csak az infláció mértékében követett nyugdíjemelés pedig annak rohamos elértéktelenedéséhez vezet.

 

Portugáliában a kormány a tisztviselők kétharmadának csökkenti nyugdíját 10 %-kal. Azokról a szám szerint 468 ezer nyugdíjasról van szó, akik nyugdíja meghaladja a havi 600 eurót (ez nem sok pénz, a megélhetés drága). A nyugdíjcsökkentés is az európai szigorítási politika része, az adósság és deficit mérséklése jegyében folyik. Ezen túl, a portugál kormány a jelenlegi  575 ezer köztisztviselő létszámából 30 ezret le akar faragni – növelve a munkanélküliek táborát. A megmaradók bérét pedig csökkenti (akár 60 %-kal is az első évben, majd 40 %-kal!)  

 

Az IMF-nek Franciaországra is megvan a receptje a jelenleg folyó „nyugdíjreformon” felül (mely a szolgálati éveket emeli). A szociális hálót kell megnyirbálnia! A trojka kiemelte a francia büdzsé „törekenységét”, az IMF a kiadásokat akarja korlátozni, nevezetesen a szociális szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzájutást. Olli Rehn a Bizottság részéről biztatott arra, „sok dolog vár még megvalósításra”. Szerdán a francia kormány már bejelentette a „soha nem látott, 15 milliárd eurós költségvetési kurtítást” 2014-re. A nyugdíjreformra azért van szükség, mivel a munkáltatók társadalmi hozzájárulása növelése nem felel meg az EU kívánalmának, a „munkaerő ára csökkentésének”. Ha Franciaország nem felel meg eme diktátumnak, az EB kötelezheti rá.

 

Az Európai Uniót a nyugdíjasok sem érdeklik. Aki nem tudja már a tőke profitját szolgálni, felesleges teher, pusztuljon hát....