2013. szeptember 26., csütörtök

Kína-levél 407.sz.

Kína-levél 407.sz.
2013.szept.15.

 




Gyógyír a gazdaság számára? Az augusztusi hivatalos adatok egy kis optimizmust kölcsönöztek a kommentátoroknak: az infláció megállt (2,6% egy év alatt), ha az élelmiszer és egyéb alapfogyasztási cikkek ára még mindig emelkedik is (állami Statisztikai Hivatal, szept. 9.); a feldolgozóipari termelés enyhe emelkedést mutat, amilyen 16 hónapja nem volt, s egy elemzés a termelési árak 0,1 %-os növekedését mutatva ki augusztusban összefoglalja, ez annak jele, «világos, a gazdaság stabilizálódott és újból felfut»!

Li Keqiang miniszterelnök kevésbé optimista: «A gazdasági felegyenesedés alapjai még nem elég szilárdak, mivel számtalan bizonytalan faktor játszik közre», nyilatkozta a  daliani Gazdasági fórumon (Bloomberg, szept. 12.). Bejelentette, a válság hatásának limitálása érdékben kormánya csökkeni a kisvállalkozások adóját és az export költségeit, valamint új vasútvonalak építésére szabadít fel pénzalapokat, a munka már el is kezdődött. Vajon ez fogja majd a hiányzó munkahelyek millióit pótolni, hogy a fiatalok és migránsok munkához jussanak?

 

A munkához való jog. A hivatalos közgazdászok a következő évekre 7%-os fejlődéssel számolnak, holott a jelenlegi 7,5%-os az utóbbi 23 év legalacsonyabb szintű aránya. Ha a Munkaügyi és társadalombiztosítási miniszter júliusban hivatalosan be is jelentette, hogy 2013 első félévében 7,25 millió munkahely jött létre, megjegyezte, hogy a fejlődés minden pontja számít: a szolgáltatási szektorban például minden plusz fejlődési ponthoz 700 000 munkahelyet számol.

A válság újból lecsapott, holott a hivatalos statisztikák ugyanazt a városi munkanélküliséget jelzik, 4,1%-ost. Ténylegesen a migráns dolgozók elbocsátását nem számítják bele  – pedig ez 262 millió dolgozót érint! –, azokat, akik a városi építkezéseken dolgoznak vagy a feldolgozó üzemekben, ahol nincsenek is legálisan regisztrálva. És vajon a kihelyező ügynökségek által kölcsönzött tímilliókat beleszámítják, amikor elbocsátják őket?

Hihetünk-e ennek a képnek, ha azt olvassuk, hogy pl. Wenzhouban több mint 800 cipőüzem a 2761-ből becsukott 2012 első kilenc hónapjában («China Daily», 2012. okt. 30.), megtudva, hogy a kínai cipőgyártás óriása áthelyezte gyártását Etiópiába, ahol a munkaerő háromszor olcsóbb?

 

Munkásjogok és sztrájkok. «2013 június-augusztus három hete alatt összesen 183 sztrájkba torkolló munkahelyi incidens történt », írja a «China Labour Bulletin», vagyis több, mint dupjája a 2012-es azonos periódusának. Ezen sztrájkok 40%-a a feldolgozóiparban történt. Egyébként a dolgozók a rendőrség «toleránsabb» viselkedésével találtoztak, az eseteknek «csak» 5%-ában tartóztattak le sztrájkolókat, tüntetőket. Tudjuk, hogy a kínai hatalom tart az instabilitástól és társadalmi válságtól, nevezetesen a munkástüntetésektől.

De a munkaerő ára csökkentése azzal jár,  hogy az állampárt szemérmetlenül a kihelyező ügynökségekhez fordul az állami üzemi vagy adminisztratív helyek betöltésekor is. Ez a gyakorlat a hivatalos szakszervezet, az ACFTU vizsgálódásának is tárgyát képezte. Eszerint 2010 végén 60 millió azon dolgozók száma, akik emígyen rosszabbul fizetettebbek azoknál, akik ugyanazt a munkát végzik, csak nem ezzel a státusszal, szociális védelmük pedig ugyancsak soványabb. Júl. elsején lépett életbe az a munkaszerződésekről szóló törvény, amelynek ezen ügynökségek visszaéléseit kellene csökkenteni.

A munkaügyi miniszter augusztusban nyilvánosan kérte az új szabályozás kommentálását. Több tucat munkásjogvédő szervezet, jogászok, aktivisták szóltak hozzá: egy egészséges és rugalmas munkaerőpiacnak garantálnia kell a dolgozók jogait és méltóságát, például azzal, hogy munkanélküli járadékot biztosít, vagy egyenlő munkáért egyenlő bért.

 

A «tigrisek» szintén? A kommunista párt új vezetője, Xi Jinping a korrupcióellenes harcban meghirdette, hogy a «legyeket» éppen úgy, mint a «tigriseket» üldözni fogja. Erről van szó? «A Tiszta uraság a tigriseket a farkuknál fogva kapja el», írja címében a Reuters (szept. 12.), s cikkében elmondja, hogy addig a napig a KP nyolc vezetőjét hallgatták ki, vagy tartóztatták le korrupció miatt, ebből három a központi bizottság tagja. Az állami óriás olajvállalat, a CNPC négy vezetőjét, Jiang Jiemint, a központi állami vállalatokat ellenőrző ügynökség kérészéletű vezetőjét, Liu Tienant az energiaakezelő igazgatóját és Xu Longot a China Mobile-tól.

Miért pont őket? Egy elemzés (Brookings, szept. 11.) három hipotézist tesz fel: a korrupció a párt létezését is fenyegette; Zhou Yongkangot, a volt rendőrfőnököt kell büntetni; a «szerzett érdekek», vagyis az állami vállalatok privilegizált helyzetének támadásáról van szól, mivel azok a magánszektor előjogait biztosító reformok ellen hatnak. Utóbbit Li Keqiang miniszterelnök céljaként tagolja élesen: « Nincs választásunk, ha mély is víz, haladnunk kell»


 


 

A dolgozók fokozzák a nyomást

a nyári tüntetéseken

Részletek a «China Labour Bulletin», 2013. szept. 11-i számából

 

2013 júniusától augusztusásig a «China Labour Bulletin» 183 sztrájkkal végződő munkahelyi incidensről számol be, amely 7 %-kal több, mint az előző három hónapban, és több mint duplája ez előző év ugyanezen időszaka 89 esetének. Csak júliusban 78 ilyen incidens történt, augusztusban pedig 67 másik.

 

A dolgozókat nem rettentette el a rekord hőmérséklet, rendszeresen kimentek az utcákra tüntetni. A tüntetések többsége a munkahelyen, vagy annak közelében folyt, legalább 11 esetben útelzárással vagy hídlezárással társult követeléseik alátámasztásául. Egy alkalommal 39 fokos hőségben egy nanjingi textilüzem munkásai Luhe megyében blokkolták az utakat, hogy elmaradott bérükhöz jussanak, miután munkáltatójuk megszökött.

 

Minden meglepetés nélkül: a rendőrség 22 esetben beavatkozott, vagyis kétszer annyiszor az előző három hónap 11 beavatkozásával szemben. Kilenc sztrájk is letartóztatásokkal végződött, az előző hónapban csak négy. Guangdong tartományban például  a Shunde megyei Xinrongxin konyhai felszerelét gyártó üzemének 14 munkását tartoztatták le aug. 27-én egy utcai tüntetés után, ahol a dolgozók elmaradt fizetésüket reklamálták (4 millió yüant, azaz fél millió eurót).

 

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ha a 2012-es ugyanezen időszak adatait nézzük,  a rendőrség «toleránsabbá» vált, kevesebb személyt tartóztatott le. 2012 nyarán az incidensek 47%-ában avatkozott be és 17%-ában letartóztatásokkal reagált, 2013-ben mindez csak 12% ill. 5%.

 

Guangdong tartomány, ahol a jelentős munkaerőigényű, tehát mingráns dolgozókkal feltöltött üzemek óriási mértékben koncentrálódnak, a munkahelyi konfliktusok listáján az első. Az összes eset egyharmada itt történt. Ugyanígy a feldolgozóipar, mely Kína hajtómotorjaként szerepelt az utóbbi két évtizedben, a sztrájkok és tüntetések 40%-át mondhatja magáénak. Sanghajban a CIMC frigókonténer több mint ezer dolgozója beszüntette a munkát a munkaidő túlhajtása (napi 12 óra), a rossz munkakörülmények (45 fok a műhelyekben), a túlzottan szervilis szakszervezet miatt (felsorakozik a munkáltató mellett a dolgozók ellenében).

 

Meg kell jegyezni, a sztrájkok tendenciája az, hogy számuk növekszik a nagyobb, 100-1000 foglalkoztatottal bíró vállalatnál. Az arány 35%-ról 60-ra nőtt. Ezenfelül 5 sztrájk az ezer főnél is nagyobb létszámú üzemben is történt. Dongguan feldolgozóipari központjában például több mint 1000 munkás szervezett munkabeszüntetést a bércsökkentés ellen jún. 14-én, elzárták az utakat a Hop Lun svéd konfekcióüzem körül.

 

Ugyanebben a periódusban, a kis- és középvállalkozásoknál (100 alkalmazottnál kevesebb) 51%-ról 31%-ra csökkentek a sztrájkok. Egyik lehetséges magyarázat, hogy a KKV-k közül sokat becsuknak, vagy beolvadnak a nagyvállalatokba. A «Forbes China» jún. 20-án megjegyezte, hogy a kínai KKV-k egyre sűrűbben mennek csődbe, mivel hiányzik a kreativitás, az innováció és a kormány támogatása.

 

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Kormánykampány a «pletykák» ellen

 

Néhány héttel ezelőtt intenzívebbé vált a bloggereket érintő cenzúra úgymond a «rémhírek» terjedése elleni fellépés jegyében. Néhányan már letartóztatásban is vannak. Szept. 9-én a Legfelsőbb Bíróság pontosított: azon mikroblogok esetében, amelyek hamis információt tartalmaznak és tartalmuk komolynak ítélhető, mivel több mint 5 ezerszer látták vagy több mint 500-szor megosztották, a szerzőt büntetőjoglag felelősségre lehet vonni, három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtva («Le Monde» szept.10.).

Hét esetben automatikus az üldözése: «Ha tömegtüntetést indít, társadalmi válságot, etnikai vagy vallási konfliktust, az állam image-ét rontja, nemzeti érdeket sért, Kína külföldi megítélését sérti.» A bloggerek elítélése könnyebb, az 591 millió kínai netező szólásszabadságának korlátozása pedig nehezen magyarázható. Egyszerű honpolgárt is meg lehet vádolni, aki csak a korrupt káderekről ír, vagy olyan munkáról, amelyet a hatalomban levőknek tartják fenn… «A cél az, hogy azokat az embereket szétszórják, akik Weibo kormányát kritizálják», mondja egy kutató (a Weibo a mikroblogok kínai site-ja 500 millió használóval, napi 100 millió üzenetváltással!).

A hivatalos sajtó «hamis információit» nyilvánvalóan nem éri üldöztetés. A Xinhua ügynökséget sem, amely azt közölte – és minden hivatalos sajtótermék átvette tőle  , hogy a 2020-as olimpiai játékok jogát … Isztambul kapta! Persze ez nem rontja az álllam image-ét, sem Kína külföldi megítélését…

«A cenzúra techikájába merülve», jelzi a QuestionChine (aug. 31.), amely a Harvard egyik egyetemi tanára kísérletéről számol be, aki egy kínai programcsomaggal demonstrálta egy közösségi háló létrehozását, s mindenki számára lehetővé vált, hogy behatoljon a kínai internet zsandárai közé. De hús-vér cenzor is kell. A Reuters (szept.11.) meginterjúvolt négyet közülük, akik felmondtak a Sina Weibonál, «nagyon keményen kellett dolgozni és keveset fizetett».

A körülbelül 150 fiatal napi 12 órában szerény 3000 yüant (a minimálbér kétszerese) keres, úgy találják, hogy munkájuk a Weibonál csak alaplétezésüket teszi lehetővé. Első lépésben robotprogramok válogatnak, aztán ők avatkoznak be minden 5 másodpercben érkező rövid üzenettel, arányosan: üzenet törölve, másoknak hozzáférhetetlen, kommentár lehetetlen, blokkolt, stb. – a cenzura változatos.

«A megsemmisített üzeneteknek leggyakrabban politikai tartalmuk van, kormánykritika, de a Sina enged azért teret a jogállamról a demokráciáról szóló vitának, mert néhány vezető azt akarja, hogy vita folyjon», mondja egy volt cenzor. «De amióta Xi Jinping jutott hatalomra, nincs lazítás.»


 


 

Szörnyű munkahelyi baleset. Aug. 31-én 15 munkás halt meg Sanghajban egy üzemben, mert a hűtőberendezésből kifolyt a folyékony ammónia. Hivatalosan 26 a sebesültek száma, közülük hatnak súlyos az állapota.

 

Shi Tao kiszabadult. 2005 áprilisában Shi Tao, Hunan tartományi újságíró átadta egy Amerikában élő disszidensnek a hatóságok figyelmeztető levelét a Tian Anmen közelgő 15. évfordulója előtt. A feljegyzés az interneten keringett és  Shi Taot letartóztatták. A Yahoo! átadta a kínai hatóságoknak adatait. 10 év börtönt kapott államtitok megsértése miatt. A Pen Club szerint aug. 23-án szabadon bocsátották.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.