Kína-levél 406

2013. szept. 1.                                  

 

Bizonytalanság. Augusztus elején publikálták a júliusi hivatalos adatokat, amelyekben megróbálják kimutatni, hogy az export-import felegyenesedett. Új munkahelyeknek  kellett volna születniük, de a feldolgozóiparban még mindig nem ez történik (tizennegyedik hónapja tart a csökkenés). A szolgáltatási szektorban ugyan fordítva van, de ez megoldhat mindent?

Li Keqiang miniszterelnök május 13-án kijelentette a tianjini munkaerővásáron, hogy az országnak szembe kell néznie 7 millió frissenvégzett diplomás elhelyezkedési igényével, amely hallatlan kihívást jelent. Azt is hozzátette, hogy a kormány mossa kezeit, «a piaci mechanizmusokra kell hagyatkozni» és a kis- és középválllalkozásokra.

A Xinhua hivatalos sajtóügynökség mégis egy jelentést idéz (jún. 7.), eszerint a kisvállalkozásokban Sanghajban 40 diplomás vár egy helyre, a közepesekben 90 (a múlt évben «csak» 69). Nem csak felsőfokú végzettekről van szó, a fiatalok egész korosztályai munkát keresnek…

Se munka, se lakhatás. A Question Chine netlap írja (aug. 14.): «A kínai hatóságok felmérését közzétette a Xinhua. Eszerint 2013-ban a frissdiplomások 43 %-a nem fog munkát találni. Akik igen, azok pedig az átlagbéreknél 60 %-kal keresnek kevesebbet – 2000-2500 jüant (245-300 €) –, amelyhez tudnunk kell, hogy a nagy központokban a lakásbérlet minimum 2000 jüan, a lakás vásárlásánál pedig egy négyzetméter 25 000  (vagyis 3000 €).»

Pekingben a kiadó lakások ára minden évben emelkedik. Többmillió fiatal pár él kevesebb, mint 20 m²-en, a lakbér jövedelmük 39%-át emészti fel a hivatalos adatok szerint. Az ingatlanárak emelkedése gyorsabb, mint az infláció, júliusban konstatálták, hogy 100 kínai város átlagában egy négyzetméter ára 7,9-kal emelkedett egy év alatt.

Dongguan példája. A hatóságok nem teszik közzé a munkahelyek megszűnési statisztikáját, a feldolgozóipari elbocsátásokat sem. Vajon egyszercsak hirtelen kiderül a szörnyű valóság, mint a 2008-as válságban, amikor 20 millió munkahely szűnt meg? Egyáltalán fel kell-e tenni a kérdést a helyzetről, ha ismerjük Dongguant, Guangdong tartományban ezt a különleges zónát, amely a csőd szélén áll? «A nyolcmillió lakosú város-üzem, amely új Shenzhenné – a 1980-1990-es évek ipari győzelmi szimbóluma –  szeretett volna válni, ma romokban hever. A növekedés lelassulásával a várost elhagyták a vállalatok. A szolgáltatásokat lecsökkentették, a helyi újságok szerint legtöbbjük a csőd szélén áll. Ma pedig a városlakók közel 10 %-a a szexiparban dolgozik…» («La Croix», aug. 7.).

2012 szeptemberében a «South China Morning Post» már vizsgálta a helyzetet, s megjelölte, hogy itt a hongkongi vállalatok száma 2007 óta 15 %-kal csökkent, a város által termelt GDP 11%-ról 2,5%-ra. A jövedelmet főként a vállalkozások bérlete hozta, s a válság költségvetési deficitet eredményez a városnak.

 

Robbanás. «Kínában a társadalmi robbanás szaga terjed. Az egyénre nehezedő nyomás növekszik, de nincs lehetősége a szokásos módon kifejezni, vagy megoldani elégedetlenségét. Erőszakos megoldások készülődnek. Ha egy társadalom az emberek minden szólásszabadságát megakadályozza, az a társadalom abnormális» – Jia Zhangke filmrendező jelentette ki a «Libération» hasábjain (júl. 24.). A hatalmat az nyugtalanítja, hogy a «problémák a hatalom megdöntéséhez vezethetnek», ahogyan a kínai államigazgatási iskola igazgatója magyarázza («China Review News», aug. 15.), ilyen problémák a gazdagok-szegények közötti növekvő szakadék, a parasztság szociális gondjai, a korrupció növekedése, a diplomás munkanélküleik, stb.

Bo Xilai és a reform. Bo Xilai, a kommunista párt 25 legmagasabb rangú káderének egyike, mielőtt 2012 áprilisában félreállították, ezt nyilatkozta: «Ahogyan Mao elnök mondta, a szocialista társadalom célja, hogy mindenkinek legyen munkája, legyen mitt ennie, mindenki gazdagodjék. Ha csak egyesek lesznek egyre gazdagabbak, akkor visszacsúszunk a kapitalizmusba és elbukunk. Ha új tőkésosztályt hozunk létre, akkor nagyon rossz úton haladunk». Ami a miniszterelnököt, Wen Jiabao illeti, nemrégen üdvözölte a Világbank jelentését, amelyet a The New York Times így foglalt össze: «A jelentés azt kéri Pekingtől, hogy a piacgazdaság felé vezető utat gyorsítsa fel, az állami vállalatok hatalmát csökkentse, bátorítsa a magánvállalkozásokat, kezelje a növekvő egyenlőtlenséget és a környezet védelmét.» A kommunista párt vezetésében a konfliktusok nem folytatódhatnak, a politikai hatalom monopóliuma birtokosainak stabilitásra van szükségük.

Törékeny alapozás. Ma, közel másfél évvel később Bo Xilai ítéletét várja, pere befejeződött. Korrupcióval vádolták, tagadta. Sokan mondják, hogy a politikai tisztogatások mindig is hozzátartoztak a dolgok rendezéséhez. Ennyi idő kellett, hogy a KP vezetése megegyezzen az ellene felhozott vádak tálalásában. A korrupció elleni kampány volt az alibi a politikai nézeteltérések megoldásában, s ahogy egy elemző mondja, meg kellett találni a «kényes egyensúlyt», ami lehetővé teszi, hogy «ne destabilizálódjon a rendszer és ne generáljon szélsőséges bizonytalanságot».

 

 

A korrupcióellenes kampány apropóján

 

Ki képzelte volna, hogy a vasutak volt minisztere, Liu Zhijun, akit júliusban korrupcióért halálra ítéltek (de az ítéletet felfüggesztették), 374 lakás tulajdonosa? – csodálkozott egy kínai állampolgár. Lehetetlen tudni, hogy a párt új vezetése adagolta-e az antikorrupciós kampányt, sem pedig elő látható vagy kiszámíthatatlan következményeit. Néhány példa a közelmúltból, hogy a mindenható Zhou Yongkangról ne is beszéljünk …

– Liu Tienan, a «reform és fejlesztés országos bizottsága» (óriásminisztérium) helyettes igazgatója májusban kellett megváljon posztjától. Volt szeretője vádolta meg korrupcióval és illegális tevékenységgel. Aug-ban kizárták a pártból, most folyik ellene a hivatalos bírósági eljárás. «Liu Tienan kihasználta állását, hogy saját magát, családját és másokat előnyhöz jutassa óriási megvesztegetést bezsebelve», írja a Xinhua. «Erkölcsi elfajulásán» felül számost szabályt a hozzá közel állók érdekei szerint hozott, pl. segített egy 150 millió eurós banki kölcsönt elérnie egy Kanadában invesztáló barátja számára!

– Xu Long, a China Mobile (a legnagyobb kínai telekom-operátor) Guangdong tartományi elnöke 2012 vége óta bírósági vizsgálat alanya a «Caixin» beszámolója szerint (aug. 19.). Xu nyolcéves elnöki működése alatt minden évben 2,5 milliárd eurós vásárlásokat eszközölt. Xu Guangdong képviselője is volt, várományos a 2014-es népi nemzetgyűlésben …

 

– A China Resources állami holding, amely fő célja Hongkong ellátása a kontinensről, szintén céltáblára került. Elnöke, Song Lin, miniszterhelyettesi rangú. Semmi abnormális nincs, ha Kína villnyáramot szállít Hongkongnak, s szénbányákat vásárol a China Resources. De hármat aranyáron vett (1,2 milliárd euróért) 2010-ben, és a bányáknak engedélye sem volt, régóta egy kiló szenet sem aknáztak ki…

A China Resources gyógyszertárakkal, pénzügyekkel és ingatlanokkal is foglalkozott. A holding egy sötét ügybe is keveredett a Virgin-szigeteken, a pénzmosás eldorádójában. Egy angol üzletembert fosztott ki egy hainan-szigeti luxusszálló ügyében (a Hainan-sziget Kína legkisebb tartománya, azonban kínai és külföldi milliárdosokban bővelkedik).

–––––––––––––––––––––––––––––––––

Sztrájkok

Shenzhenben a  Foxconn mintegy 300 fiatal munkása beszüntette a munkát júl. 24-én 9 órakor, műhelyét elhagyta és a helyi szakszervezetnél tiltakozott a túlórák megszüntetés miatt, amely nélkül bére jóval alacsonyabb. 15h30-kor tért vissza munkájához, mivel megígérték, hogy meg fogják a kérdést tárgyalni velük.

Nem messze innen, Foshanban a Pulihua üzemben  (ez is a Foxconn tulajdona…) 1500 dolgozó szintén sztrájkba lépett, elfoglalta a központi épületet estig farkasszemet nézve a rendőrséggel. Az igazgató még az év elején bejelentette, hogy a teljes létszámot elbocsátja, mivel az üzem elköltözik. Márc. 28-án és jún. 6-án sztrájkoltak, a végkielégítések miatt ígéretet kaptak, de mást sem. A bezárás pedig már fenyegetően közel van! A helyhatóság is beavatkozott, azonban arról nincs tudomásunk, sikerült-e egyezséget kötni. (Labor Notes, aug. 6.)

 

––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

Röviden…

 

Kihallgatások! Yang Maodong jogi tanácsadót ismét letartóztatták aug. közepén Pekingben. Minden bizonnyal azért, mert Xu Zhiyong ismert korrupcióellenes ügyvéd kiszabadulását követelte. Yang Maodong 2011 szeptemberében hagyta el a börtönt ötéves büntetése letöltése után, amit Taishi falu lakóinak védelme miatt kapott. A falusiak korrupt vezetőiket mozdították el. Az emberi és polgári jogvédők, a CHRD szerint május-júniusban több mint 30 antikorrupciós petíciózót tartottak fogva, de a fogvatartásuk nem haladta meg az engedélyezett 37 napot, mely után már hivatalos letartóztatási parancs kellene.

 

Munkahelyi halál. Kína tartja a túlhajszolás miatti szomorú rekordot, 600 000 munkahely haláleset évente – 1600 naponta! Gyakori az agyi katasztrófa. A dolgozók 70 %-a úgy találja, hogy túl sokat dolgozik, állandóan aggódnia kell és túl sok munkahelyi stressz éri. A hírt hivatalos forrás, a Xinhua közli júl. 14-én, amely 2012 októberi információt közöl.

 

Gyermekmunka. Nanchangban (Jiangxi tartomány fővárosa) a Jiangxi Lianchuang Electronics elektronikus cikkgyártó 12-14 éves gyerekeket foglalkoztatott. A China Labor Watch egyesület (aug. 13.) és a kínai orvosi sajtó szerint mint a felnőttek, napi 11 órát dolgoztak, reggel 8-tól este 21 óráig kétszer egyórás étkezési szünettel. Egy shenzeni munkakihelyező vitte őket be az üzembe.

 

Cenzúra. Az amerikai «Wall Street Journal» kínai internetes változatát a pekingi cenzúra blokkolta. A múlt évben a Bloomberg járt ugyanígy, aztán a «New York Times», tehát a kínai kiadást nem lehet elérni.

 

Gazdag kínaiak… A Hurun recenziója szerint 2012 végén 1,05 millió milliomos volt Kínában (az számít annak, akinek több, mint 10 millió jüanja van, azaz kicsivel több, mint 1,2 millió euró). A szupergazdagok száma 64 500 fő (ezek több, mint 100 millió jüanos vagyon gazdája). Ki ezek a vagyonosok? A Hurun négy nagy kategóriába sorolja őket: magánvállalatok tulajdonosai, tőzsdeguruk, ingatlanspekulánsok, vastagon fizetett vállalatvezetők. Emlékeztetünk arra, hogy Shenzenben a legmagasabb a minimálbér 1500 jüan.

 

Szélhámosság. Chen Yi, a Fanxin Insurance biztosító igazgatónőjét (Shanghaj) azzal gyanusítják, hogy 500 millió jüant (60 millió euró) sikkasztott. A Fidji-szigetekről vitték vissza Kínába. A Fanxin egyébként engedély nélkül végzett vagyonkezelést.

 

Vizsgálat a Samsungnál. «Először történik ilyenfajta vizsgálat Európában. Először ítélik meg egy vállalat etikai elkötelezettsége és gyakorlata közötti szakadékot.» A China Labor Watch emígyen kommentálja a Bobignyban hozott ítéletet (aug. 14.), melyet különböző francia egyesületek kezdeményeztek a Samsung kínai munkakörülményei miatt.